Dr. Gyarmati Andrea

válaszol

FacebookSaxum

Sziget

Ehhez hasonló – és bármely gyerekbetegséggel, életmóddal kapcsolatos – kérdésekre Dr. Gyarmati Andrea válaszol. Minden héten a péntekig leadott kérdésekre a következő pénteken adjuk meg a választ. (Kérjük, amennyiben kérdést küld, levele végén adja meg e-mail címét. Dr. Gyarmati Andreához sokszor több kérdés érkezik egy héten, mint amennyit meg tud válaszolni, így lehet, hogy az Ön kérdésére nem, vagy csak később kerül sor.)

 

2015. augusztus. 13.  -  204.  cikk kinyitása

 

 

Nyirokcsomó

2015. augusztus. 11.  -  203.  cikk kinyitása

Tisztelt Doktornő!

Segítséget szeretnék kérni Öntől, 3 éves kislányom nyakán van egy csomó, de
már elég régóta, és én szerintem ez egyre nő, de a háziorvosunk mindig azt
mondja, hogy csak én aggódom túl a dolgokat, hiszen ezek nyirokcsomók, és
nem kórosak..... Ezért már magánrendelésre hordom, már több helyen is
jártunk, de egyik orvos sem kért vérképet, se nyaki ultrahangot. Állandóan
beteg, decemberben volt egy tüdőgyulladása, azóta talán 3 hetet, ha járt
óvodába..... állandóan meg van fázva, köhög, a mandulái állandóan be vannak
gyulladva, ha közösségbe megy, állandóan elkap valami felső légúti nyavalyát,
ha itthon fogom, akkor nincs ilyen gondunk, ill. most az elmúlt 2 hétben
nagyon köhög, de az orvosok szerint ez nem allergia, de egy vizsgálatot sem
kértek, ezt csak így ránézésből......

Ön szerint mit tegyek, én nem mondhatom meg, h az orvosok mit tegyenek, de
úgy érzem, hogy több százezer forintot elköltöttem, de a gyermekem
állapotáról semmit nem tudok...... Kell-e aggódnom, vagy ezek tényleg
ártalmatlan nyirokcsomók, de akkor meg miért nőnek?????? Eddig kb.
borsónyiak voltak, de most már legalább diónyi..... voltunk
fül-orr-gégésznél, általános gyerekorvosnál és hematológusnál is, de előrébb
nem jutottunk, nem szeretném, h az orvosok „elmismásolása” miatt a gyermekem
veszélybe kerüljön!!!!!!!!!!!!!!

Ön szerint hova vigyem? Ha tud gyermekorvost ajánlani, azt is szívesen
fogadom és kérem is, hogy egy megbízható szakembert ajánljon nekem! Hogy
végre ez az egészségügyi problémánk megoldódjon.

Köszönöm előre is a segítségét.

Egy aggódó anyuka

 

Kedves Aggódó Anyuka!

Megértem aggodalmát, bár nem értek vele egyet.

Az , hogy kislánya, akit a jeligéből gondolom Lilikének hívnak, sokat
beteg,valóban aggasztó dolog, de inkább lelki szempontból mint
egészségügyileg. Feltételezhetően kislánya most kezdett közösségbe járni, és
ezzel együtt „ megismerkedni” az óvodában tanyázó kórokozókkal.

Nem immungyengeség ez:
egy 3 éves kisgyereknek eleve jóval kisebb az ellenálló képessége mint egy
idősebb gyereknek.

Az immunrendszerünk 10 éves kor körül éri el a felnőtt védekező rendszer
70%-át. Vagyis éretlenséggel van dolgunk, és nem egyéni rossz
„képességgel”. Ráadásul, ha a
közösségbe kerüléskor mindjárt egy komoly kórokozó okoz bajt, az
megroggyanhatja az immunrendszert, vagyis a védekező rendszer még
alacsonyabb kapacitáson fog működni egy ideig, ami azt jelenti, gyakrabban
lesz az illető beteg.

Azt írja Anyuka, ha közösségbe viszik a kislányt, gyakorlatilag folyton
beteg, de ha otthon vannak, nincs gond. Nincs is annyi lehetőség betegségek,
fertőzések elkapására.

Szóval, bár nem láttam önöket, és nem vizsgáltam a gyereket, a leírásból úgy
gondolom belefér a történet a normálisba.

DE: Úgy érzem , Ön nem bízik eléggé orvosukban és ezért, és természetesen az
aggódás miatt , felesleges vizsgálatoknak teszi ki a gyereket, amiért
ráadásul sok pénzt kell kifizetnie.

Kedves Anyuka! Szabad orvosválasztás van. Én úgy vélem, ha a dolog nem
működik, és Ön nem bízik orvosukban, az senkinek nem lesz jó, de legfőképpen
a gyereknek lesz rossz.

Mindenféle rémségeket lehet olvasni a neten a megnagyobbodott
nyirokcsomókról, ez aztán még ijesztőbbé és fenyegetőbbé teszi a
helyzetet.

Sokszor mondtam, sokszor írtam, és még fogom is, a gyerek nem kis felnőtt
bizonyos tünete mást jelent, mint felnőttkorban.

Tapintható nyirokcsomó, amely babnyi borsónyi, cseresznye magnyi, nem jelent
bajt, vagy nem okvetlenül jelent bajt kisgyerekkorban. Sőt hogy tovább
csavarjam a dolgot, ha nincs apró nyirokcsomócska itt- ott egy kicsi betegen,
az azt is jelentheti hogy az egyik féle védekező rendszere nem működik
tökéletesen. Van a sejtes ( celluláris) és a testnedvek által irányított
(humorális) rendszer, de ebbe most ne menjünk bele részletesen.

Ha ezek a combhajlatban, hónaljban, nyakon tapinthatók, valóban általában nincs
baj a háttérben. Természetesen ha fájdalmasak, esetleg bevörösödnek, vagy
nagyra nőnek, akkor foglalkozni kell velük.

A nyirokcsomók a szervezet védekező rendszerének fontos részei, olyanok, mint egy szűrő.
Ha a tésztát kifőzöm, egy szűrőn megy át a víz és a tészta a szűrőben marad.
Ez történik egy egy akár banális fertőzéskor is. Seb gyulladás, benőtt
köröm, de nátha, torokgyulladás kapcsán megnagyobbodnak a környéki
nyirokcsomók, ami azt jelenti, teszik a dolgukat. Vagyis „szűrnek”. Ez
természetes velejárója a fertőzésnek, és annak elmúltával
visszafejlődnek a megnagyobbodott csomócskák. Ha azonban valaki, mint az Ön
kislánya is, a leírás szerint „állandóan beteg” akkor ezek a csomócskák
állandóan szolgálatban kell legyenek. Vagyis nem csak őrködnek, hanem dolguk
is van.

A nyirokcsomó a szervezet „rendőrségének” fontos szűrőállomása, és részben
ennek köszönhetjük, hogy egy egy sebből nem lesz halálos általános
vérmérgezés(sepsis).

Vagyis a nyirokcsomó megnagyobbodástól nem kell megijedni, mert sok
kisgyerekben szinte állandóan érezhető, tapintható apró nyirokcsomó a nyak
két oldalán, részben azért, mert az egymást követő fertőzések közben nincs
idő a duzzanat visszafejlődésére.

Ha az egész test minden nyirokcsomója megduzzad, az más
megítélés alá esik.

Kedves Anyuka! Nem a mundér becsületét védem, de nem gondolom,
hogy bármelyik kollégámnak célja lenne egy
betegség „ elmismásolása”, és ezzel akár a beteg veszélybe sodrása.

Tudom sokan sokfélét olvasnak, és vannak aggódóbb, és kevésbé aggódó szülők.
Szerintem ez nem minőség, egyszerűen csak tény. Egy orvosnak az is dolga,
hogy mindkét estben helyesen álljon a kérdéshez.

Azzal sincs baj, hogy valaki kér még egy másik orvostól is
véleményt, de azzal már igen, ha valaki eldönti a megfelelő diagnosztikát,
anélkül hogy tudná a dolgok hátterét.

Én ilyen esetben még
részletesebben megbeszélem a szülőkkel a mit és miértet, és ha úgy látom
esetleg épp a megnyugtatás miatt, akár kérek egy vérképet, de azt sem mindig
csak ha teljesen reménytelennek látom, hogy valaki megnyugodjon anélkül.

Kedves Anyuka! A kíváncsiság nem indoka egy vizsgálatnak. Úgy szól a
hivatalos ajánlás is és ez szakmánk alapja, hogy nem tehetem ki a beteget egy
vizsgálattal nagyobb veszélynek, mintha elmaradt volna valami. Szóval
mindig egyénileg kell dönteni.

Azt írja: látta a saját orvosuk, aki feltételezem ismeri Önöket, látta fül orr
gégész, és haematológus is és egyértelműen mindenki azt mondta, nincs baj.
Talán hinni kellene nekik.

Arról nem szól a levele, hogy mit és hogyan vizsgáltak, de adott estben talán
érdemes lenne egy vérképet csináltatni, leginkább az Ön megnyugtatása
érdekében, mert abban bízom, ha ott sincs semmi kóros, talán elhiszi, hogy
minden rendben van a gyerekkel. Minden jót kívánok.

Jelige: Lilike
Kulcsszó: nyirokcsomók

 

Vetélés

2013. április. 28.  -  202.  cikk kinyitása

Tisztelt Doktor Nő!
Vetéléssel kapcsolatban lenne kérdésem. Három 20 hetes terhességen vagyok túl ami vetéléssel végződött. A babák élők voltak, rendes szívhangjuk volt. Kérdésem az lenne, hogy ha a pár genetikailag nem összeférhető, még ilyen idős terhességnél is előfordul vetélés? Ha igen, van erre vizsgálat, hogy kideríthető legyen?
Major Histocompatibility Complex (MHC) olvastam, de hol lehet ilyen vizsgálatot csináltatni?
Köszönöm a segítségét.

Szép napot!

 

Kedves Szilvi!

Köszönöm megtisztelő bizalmát, de az az érzésem, messze nem én vagyok a megfelelő ennek a kérdésnek a megválaszolására. Az azonban, hogy egy ilyen nehéz helyzetet, nevezetesen 3 kisbaba elvesztését osztja meg velem, azt jelenti számomra, bízik bennem, és ezért igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni Önnek. Amit írok, inkább lesz magánvélemény, mint szakszerű eligazítás, de remélem, ezzel is segítségére lehetek majd.

Azt írja 3 kisbabáját, méghozzá életjeleket mutató kisbabáját veszítette el, ha jól értem mindhármat a 20. terhességi héten. Ez azért csak logikusan gondolkozva is több mint véletlen egybeesés. Nem tudom, hány évesek Ön és a párja, nem tudom van-e élő közös vagy akár nem közös gyerekük, sőt azt sem, van e bármelyikük családjában valamilyen öröklődő betegség. Ezek lényeges kérdések egy ilyen kórtörténet meglétekor.
Azt írja kedves Szilvi van-e, lehet-e, előfordul-e vetélés a 20. héten abban az esetben, ha genetikailag nem összeférhető a két szülő. Akár igen akár nem, Önnel sajnos megesett a dolog, és ezért teljesen mindegy szerintem, hogy mit mond a tankönyv. Azt ugyan nem tudom, feltételezi-e a genetikai összeférhetetlenséget, természetesen egy ilyen előzmény, pontosabban ilyen előzmények után joggal, vagy biztosan tudja, mert történt már ez ügyben vizsgálat.
Kedves Szilvia! A terhesség, a genetika nem az én szakterületem, én hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak, magával a „termékkel” kerülök kapcsolatba, magyarul a pici babával, akkor, amikor már a világra jött. Minden egyéb ami előtte van, bár mindig is érdekelt, de nagyon messze van attól, hogy szakembernek merjem nevezni magam. Az immunológia, a genetika fantasztikusan fejlődő része az orvostudománynak.
Kedves Szilvia! Nem tudom, hiszen nem írja, mennyi idő telt el a terhességei között. Volt-e közben is bármi jellegű egyéb gond is, nagyobb, akár vetélésnek is beillő vérzés. Én a magam részéről úgy vélem, természetesen az egész folyamatot nagyon
leegyszerűsítve, hogy ha bármi nem stimmel, a baba nagyon okosan „úgy dönt „, nem akar súlyos betegséggel a világra jönni. Ezek a terhességek azok, amelyek vetéléssel végződnek, és bár nagyon fáj, és veszteségérzést okoz az érintetteknek, talán mégis jobb, mint egy súlyosan sérült gyerek világrajövetele.

Kedves Szilvia! Erről az MHC-ről nem tudok semmit, annyit pontosabban most már igen, amit az interneten meg lehet találni. Abból, amit elolvastam róla bevallom, nem lettem okosabb, és nem hiszem, hogy ez lenne az Önök számára a megoldás. Abban viszont biztos vagyok, genetikai vizsgálatot kellene végeztetniük. Önnek és a tervezett baba apukájának is. Elmesélve az előzményeket, nevezetesen ezt a három nagy vetélést is. Az is fontos lenne, van e bármelyiküknek valamilyen krónikus betegsége, szednek- e gyógyszert. Talán érdemes lenne az anatómai helyzetet is pontosan feltérképezni ultrahanggal. Azt is el tudom képzelni, egy rendellenes méh,
vagy egy összenövés okozza ezeket a pontosan ugyanabban az időben bekövetkező vetéléseket.
Kedves Szilvia! Nem tudom az ország melyik részében élnek, de úgy vélem bárhol, ahol nagy egyetemi centrum működik Budapesten, vagy a nagyvárosokban van lehetőség ilyen vizsgálatok elvégzésére.
Ha egy új lakásba költözünk, kifestetünk, kitakarítunk, és rendbe teszünk
mindent, mielőtt odaköltöznénk. Érdemes mindezt megadni kisbabánknak is, mielőtt beköltözik első „lakásába”, a mamája pocakjába, még akkor is, ha minden rendben van mindkét oldalon. Abban az esetben, és sajnos úgy tűnik az előzményekből, az Önöké ilyen, különösen kellene mindenre figyelni, ha már gondok akadtak egy vagy több kívánt terhesség kapcsán.

Őszintén sajnálom ami Önökkel történt, de biztos vagyok benne, lehet megoldást találni. Nem az Interneten úgy, hogy olvas valamit, hanem úgy, hogy megfelelő szakemberekkel elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Azt sem ártana tudni, mi volt a babák „betegsége”, ha ennek kiderítésére van még lehetőség.
Kedves Szilvia! Ne adja fel, menjenek addig, míg megnyugtató választ nem kapnak kérdéseikre. Csak ebben az estben van remény arra, aminek nagyon örülnék, hogy egyszer majd küld nekem egy fényképet arról a kisbabájukról, aki egészségesen Önöket választja. Sok szeretettel

Jelige: kudne
Kulcsszó: vetélés

 

Kiütések

2013. április. 28.  -  201.  cikk kinyitása

Kedves Dr Néni! 9 hónapos babámnak pár napja csalánszerű kiütések jelentek
meg az arcán, ha sírni kezd! Előzményként láza is volt. A mi doktor nénink
megvizsgálta, de szerinte a fogzás miatt lehetett lázas. Nurofent kapott.

 

Kedves Anyuka!

Ezek a 9 hónaposak már csak ilyenek néha. Hol itt piros, hol ott foltos, hol kicsit száraz és reszelős, különösen akkor, ha szőke és kékszemű, fehérbőrű a delikvens. Persze azért nem ilyen egyszerű a dolog, mint amilyen egyszerűnek én ezt most lefestettem. Sőt. Egyrészről valóban megesik az első év folyamán elég gyakran, hogy hol itt hol ott piros foltocskák jelennek meg, amelyek azután ahogy jöttek, el is múlnak. Viszont amikor megjelennek, elég ijesztően tudnak kinézni, és riadalmat keltenek a kezdő szülőkben. Előfordul, hogy ezek a foltocskák, amikor a baba sír, fürdik vagy levegőn van, élesebben látszanak, amikor pedig nyugodtan fekszik, vagy alszik esetleg elhalványulnak. Az is megesik, hogy mondjuk a kicsi sokat volt kint a szabad levegőn, ahol nap érte vagy szeles volt az idő és az okozza ezeket a tüneteket. Különösen igaz ez akkor, ha a baba erősen nyálzik, ami teljesen rendben van a fogzás idején.

Kedves Anyuka! Természetesen az is előfordul, hogy valamilyen gyógyszer a
ludas a dologban. Mindezt elég nehéz így levelezés alapján diagnosztizálni. Én hinnék a doktor nénijüknek, aki mint írja, látta és vizsgálta is a babát. A fogzás kapcsán valóban előfordulhat akár ilyesmi is, de az is lehet, száraz a kicsi bőre és azért piros kiütéses. Ha egyébként jól van ez a kis 9 hónapos, szépen eszik játszik és jó kedvű, én nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget a dolognak. Néha az is megesik, a száraz levegő is okozhat kiütéseket különösen a szabadon lévő területeken.
Szóval Anyuka! Sok minden lehet a háttérben. Nem is ez a lényeg. Figyelje a babát, de hát úgyis azt teszi. Ha nem múlnak el a kiütések, érdemes esetleg bőrgyógyásznak megmutatni. Ha a tünetek fokozódnának, akkor is. Egyébként az esetek jelentős részében ahogy jött, úgy el is szokott múlni nagyon gyakran az ilyen típusú elváltozás.
A hőmérséklet emelkedése előfordul a fogak kibújásakor, de ha tartósan fennáll, más okot is kell keresni, tehát érdemes orvosnak újból megmutatni.

Jelige: Csenge
Kulcsszó: kiütések

 

Ágytisztaság

2013. június. 19.  -  200.  cikk kinyitása

Kedves Doktornő

Az én kisfiam 4 és fél éves. Szeptemberig bepisilt elég sűrűn éjszakánként. Szeptemberben kezdte az ovit. Mikor elkezdődött, akkor nem pisilt már be olyan 4 hónapig, magától felkelt éjjel, és ki ment pisilni, de most kb. 2 hónapja megint bepisil esténként 99%-ban, és nem kel fel, hogy kimenjen pisilni. Néha van olyan nap, mikor nincs pisi este, de az nagyon ritka. Mitöl van ez, hogy most megint bepisil? Ő amúgy eléggé érzékeny, de nem történt semmi olyan vele, amit ö valamilyen traumaként élhetett meg, mert napközben ugyanúgy viselkedik, ahogyan eddig is: játszik, nevet. várom válaszát. Köszönöm Tünde

 

Kedves Tünde!

Szobatisztaság (jelentése: nap közben, éber állapotban a gyerek vagy természetesen adott esetben felnőtt is tartani tudja a vizeletét addig, amíg olyan helyre nem kerül, ahol üríthet), ágytisztaság (azt jelenti éjjel, pontosabban alvás közben is megérzi az ingert, felébred rá és kimegy pisilni) nagy téma ez, sok kérdés hangzik el a rendelőben és itt a honlapon is ezzel kapcsolatban. Ezért mindjárt elöljáróban azt javaslom, üsse be a keresőbe a bepisilés, vagy a szobatisztaság keresőszavakat, és nézze meg, olvassa el az előző válaszokban leírtakat is, hátha talál ott is olyan információt, ami segítségükre lehet.
Kedves Anyuka! A szobatisztaság, ágytisztaság ritkán zajlik egyszerre pontosan egy időben, és ennek szerintem érthető az oka. Amikor valaki ébren van, könnyebb az ingert, a késztetést felismerni, és cselekedni, mint olyankor, amikor mélyen alszunk. Úgy is mondhatom, ez egy olyan folyamat, amihez sok mindennek meg kell érnie. Az idegrendszernek, a mozgatórendszernek, de még a kiválasztó rendszernek is át kell mennie bizonyos érési folyamatokon, hogy ez a látszólag egyszerű dolog jól működhessen. Az, hogy kicsi fia épp a közösségbe kerülés idejére jutott el odáig, hogy éjszaka sem történt már baleset, azt is jelentheti, hogy az elvárásnak megfelelően óvodaéretté vált, tehát jól döntöttek, amikor közösségbe adták. Az is előfordulhat persze, hogy már járt előtte bölcsödébe is a gyerek, de a bölcsödébe kerüléshez természetesen nem feltétel az, hogy valaki uralni tudja a szükségét. Mindenesetre én azt gondolom, az, hogy ez a két esemény – nevezetesen az óvodába kerülés és az ágytisztává válás – egy időpontra esik, inkább véletlen
egybeesés, mint összefüggés. Annak ugyanis sok értelme nem lenne, sőt inkább úgy szokott lenni egy addig szoba- vagy ágytiszta gyerek a közösségbe kerülés, vagy új helyre kerülés izgalmaira némi regresszióval (visszalépés, visszafejlődés) reagál,
és egy elsajátított képesség néhány hétig, esetleg egy-két hónapig megint labilissá válik.
Természetesen az is előfordulhat, betegség áll a háttérben, ezért elsősorban azt gondolom, keressék fel háziorvosukat, aki bizonyára egy rutin vizeletvizsgálat elrendelésével kizár vagy bizonyít egy esetleges húgyúti fertőzést. Egyszerű felfázáskor is megesik, hogy baleset történik akár nappal, akár éjszaka.

Azt is könnyen el tudom képzelni, hogy a gyereknek annyi rengeteg dolga akad az óvodában, hogy nagyon elfárad napközben. Mindez teljesen rendben van, hiszen egy ilyen 4-5 évesnek, mint amilyen az Ön kisfia is, valóban nagyon rengeteg dolga van. Mind az óvodában, mind egyébként is, hiszen ez a felfedezések kora. Mindent meg kell nézni, fogni, ízlelni, tapasztalni. És mindezeket fel is kell dolgozni, meg kell élni. Természetesen ez elég fárasztó elfoglaltság. A sok élmény, és annak feldolgozása még felnőttkorban is elfárasztja az embert. Előfordul, hogy a változástól, a közösségbe kerüléstől kisfia jobban kimerül, és ezért éjszaka mélyebben alszik, mint az azt megelőző időszakban. Mondom előfordulhat. A gyerekek egyébként is jóval mélyebben alszanak, mint bárki más. Az életkor
előrehaladtával mind az alvás mélysége mind a hossza csökken (sajnos), ez
ismert tény. Lehet tehát ez is oka a visszaesésnek. Ha ugyan visszaesés egyáltalán az egész, és nem arról van szó, hogy még akkor, szeptemberben sem volt stabilan
ágytiszta a kisfiú, csak épp egy olyan periódust éltek meg, amikor sok napon át maradt száraz az ágy éjszaka.
Kedves Anyuka! Érdemes megfigyelni, mennyit iszik a gyerek. Van egy otthon kivitelezhető módszer, nem mondom, hogy egyszerű, de tájékozódás szempontjából fontos lehet. Meg kell mérni a bevitt és ürített folyadék mennyiségét. Mondjuk egy hét végén megmérni, mennyit iszik és mennyit pisil a gyerek. Vannak betegségek, ahol fontos ez az arányszám, és ha itt valami eltérés van a normálistól, az utalhat ilyen kórképre. Ha valaki sokat iszik, az is jelenthet betegséget, pl.: cukorbetegséget vagy
egy diabetes insipidus nevű kórkép is okozhat vizelet-visszatartási problémákat.

Hát kedves Anyuka körülbelül ennyi, amit a kérdésre válaszolni tudok. Mindezek csupán feltételezések, illetve lehetőségek. Lehet, mire válaszomat megkapja, mintegy magától megoldja az élet a dolgokat, és a gyerek eljut a fejlődésnek arra a fokára, hogy már nem pisil be éjszaka. Ha azonban a tünet a továbbiakban is fennáll, mindenképpen keressék fel orvosukat, aki bizonyára segít a probléma megoldásában.

Jelige: mimi
Kulcsszó: ágytisztaság, szobatisztaság

 

Adjak-e vitamint a kicsinek?

2013. június. 19.  -  199.  cikk kinyitása

Kedves Andrea!
A kislányom 13 hónapos és szeretném megkérdezni, hogy adhatok-e neki vitamint, ha igen, akkor milyet? Egyébként változatosan, szépen eszik és gyönyörűen fejlődik. Betegsége nem volt orrfolyáson, hurutos köhögésen kívül, ilyen esetekben adhatok-e neki vitamint, ha igen milyet. A gyerekorvosunk azt mondta, hogy ne adjak neki vitamint, mert terheli a veséjét, éppen elég vitamint kap az ételekből, tápszerből. Erről a vélemények megoszlanak, ezért is kérem a segítségét!

Nagyon szépen köszönöm!

 

Kedves Enikő!
Köszönöm kérdését. Nagy téma ez!! Volt többször már itt a honlapomon is szó
róla. Adjuk, vagy ne adjuk, mikor milyet és mennyit, bizony nem egyértelmű a válasz,
amit kapunk. Ez is mint oly sok minden manapság, táborokra osztja az embereket.
Vannak a „mindenképpen és állandóan adni”, és vannak a másik szélsőségben a „soha ne adjunk semmi pótlást” csapat tagjai. Én a magam részéről, ha lehet szeretem azt a bizonyos arany középutat, vagy legalábbis azt mondom, egyéni elbírálás. Függ még az orvosi tanács is attól, mekkora a gyerek, mit és mennyit eszik, megfelelő volt-e a gyarapodása. Fontos, hogy gyakran beteg-e, és még számos egyéb tényező is szerepel akkor, amikor dönteni kell. Az sem mindegy hány tagú a család, vannak-e testvérei, akik esetleg közösségbe járnak, és könnyebben hazahoznak fertőzéseket. Függ a döntés természetesen attól is, milyen a család anyagi helyzete.
A piac elárasztódott mindenféle vitaminkészítményekkel. Ember legyen a talpán, aki rendet tud vágni, és kiismeri magát ebben a dzsungelben. Természetesen a legjobbat akarjuk gyerekeinknek, ezért mindent megadunk nekik, hogy megvédjük őket betegségtől bajtól, fertőzésektől. Azt azonban nem árt tudni, nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb készítmény.
Vannak csomagban kapható vitamin keverékek. Én ezekkel kapcsolatban mindig
gyanakvó vagyok, hiszen nem lehet A-tól Z-ig mindenki számára jó egy úgynevezett általános csomag. Ráadásul még az is zavar, hogy bizony tabletták nem szeretnek együtt lenni a többi tablettával, mert változik a hatékonyságuk.
Kedves Enikő! Összeszedtem egy válasz kapcsán sok mindent a vitaminokról.
Szerintem érdemes elolvasni, ezért ide másolom Önnek.

Mindent a vitaminokról.

2012. március 21. - 30.

Kedves Andrea!

Kérlek, segíts a vitaminok világában eligazodni. Te, mint orvos tudsz segíteni abban, hogy 8 és 14 éves gyermeknek milyen vitaminkészítményre van szüksége? Nem vagyok híve a mesterséges vitaminnak, de nem tudom, hogy a természetesnek mondott különböző immunerősítők pl. Flavin, Aloe Vera, Immunax, Lenkei-féle és még sorolhatnám, mennyire hatásosak? Nagyon féltem gyermekeimet a rosszindulatú betegségektől, ezért is szeretnék immunerősítő vitaminokat szedetni velük. Szerinted, melyik lenne számukra az ideális? És
egyáltalán, meg lehet előzni a degenerativ betegségeket? Nagyon várom válaszod, melyet nagyon megköszönök,
Götz Anikó



Kedves Anikó!

Nagyon köszönöm a kérdést. Igazán örülök neki, bár bevallom, még orvosként is elég nehéz eligazodni a vitaminok világában. A vitaminok hasznos és feltétlenül szükséges anyagok, de némelyik túlzott fogyasztása bajt is okozhat. Ha egészségesebb életmódra akarunk valakit rábeszélni, szinte elkerülhetetlen, hogy étrendre, természetes ételek fogyasztására, és különleges kiegészítőkre vonatkozó tanácsot ne adjunk. Legalább annyi útmutató és használatukra biztató könyv van, mint amennyi éppen a veszélyükre hívja fel a figyelmet.
Őszintén szólva az ember tényleg csak kapkodja a fejét, és nem tudja kinek higgyen. És akkor még nem is említettük az összes tévhitet egy-egy vitaminnal, készítménnyel vagy termékcsaláddal kapcsolatban.

Vegyük például a C-vitamint, aminek Szent-Györgyi Albert hazájában érthető a népszerűsége. Az emberek marékszámra eszik, adják gyerekeiknek is, mert úgy vélik: megelőzi a betegségeket, legyőzi a fertőzéseket. Ez tévedés. Az igazság az, hogy a C-vitaminra betegségek idején nagyobb szükség van, mint egészséges állapotban, de nem gyógyít. Ha többet adunk a kelleténél, a fölösleg, mivel ez egy vízben oldódó vitamin, kiürül a vizelettel. Ugyanakkor előfordulhat, hogy nagyobb mennyiségű C-vitamin gyomorpanaszokat okoz. Itt is láthatjuk, nem mindegy mikor, mennyit, miért.

Nézzük meg mit rejt a név: Egy Londonban dolgozó lengyel biokémikus: dr. Casimir Funk 1912-ben alkotta meg a „vitamin” kifejezést azokra a fontos anyagokra, amelyeket ő és előtte más orvosok is az élelmiszerekben felfedeztek. A vitaminok felfedezése és viselkedésük leírása nem egyetlen személy nevéhez fűződik. A velük kapcsolatos mai ismeretek több ország számos tudósának munkáját dicsérik. Az elnevezést dr. Funk azon elképzelés
alapján alkotta meg, hogy e vegyületek nélkülözhetetlenek az élethez (latinul:élet=vital) és hogy hasonlók kémiailag a nitrogéntartalmú aminokhoz (aminok=olyan szerves vegyületek amelyek nitrogént tartalmaznak). Ez a vélt kémiai hasonlóság nem bizonyult valóságosnak, a név azonban megragadt a köztudatban.

Ez a felfedezés, a vitaminok felfedezése a 20. századi táplálkozástudományi kutatások egyik legnagyobb eredménye volt. Orvostörténeti érdekesség, hogy a vitaminok hatását már több mint 2000 éve ismeri az emberiség: a citromot például régóta használták hajóutakon a skorbut, C-vitamin hiány megelőzésére. A skorbut, a C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos
táplálkozási betegség. Az egyoldalú étkezés (nyers gyümölcsök és zöldségek hiánya) miatt főleg a tengerészek körében fordult elő. A betegség első leírása Hippokratésztől (i. e. 46o - kb. 380) származik. 1536-ban egy francia felfedező, Jacques Cartier a Szent Lőrinc folyón hajózva bennszülött indiánok segítségével mentette meg skorbutos embereit a haláltól. Az
indiánok által életfának nevezett növény (kanadai vagy fehér cédrus - Thuja
occidentalis) tűleveleinek teafőzetét használta fel. Mint utóbb bebizonyosodott, a 100 gr. tűlevélben 50 mg C-vitamin van.

Az első vitamint a Jáva szigetén dolgozó Christian Eikmann holland tisztiorvos csak 1896-ban azonosította. Felfedezése forradalmasította a táplálkozástudományt, amely addig az egészséges táplálkozásban egyedül a fehérjéknek tulajdonított kiemelkedő szerepet. Ebből a történetből is jól látható, milyen nagy változásokon ment át a felfedezések vetületében mindaz, amit az egészséges táplálkozásról gondolunk. A vitaminok felfedezésével
nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket az anyagokat a szervezet - a fehérjékkel, szénhidrátokkal és zsírokkal ellentétben - nem bontja energianyerés vagy saját építőanyag előállítása céljából, és felépíteni sem képes őket. Érdemes kicsit elgondolkozni, hogy ez a dolog hogyan működik.
A felfedezések és az egyre bővülő ismeretek birtokában az egészségügyi szervek világszerte irányelveket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a különböző tápanyagokból naponta mennyire van szüksége egy egészséges gyereknek, felnőttnek. Ezek az úgynevezett tápanyagszükséglet értékek (RNI) megadják valamely tápanyagnak azt a napi átlagos mennyiségét, amely a népesség adott csoportjába tartozók legalább 97,5%-ának szükségletét fedezi. Ez a Range Of Nutritional Index. Ez az RNI: vagyis hogy különböző tápanyagokból mennyire van átlagosan szükség, azt jelenti, általában és túlnyomó többségben elegendő kell legyen a lakosság túlnyomó többsége számára. Az egyéni szükséglet természetesen kisebb-nagyobb eltéréseket mutat.

Egyes tápanyagokból más a férfiak és nők igénye, és természetesen, hogy a kérdésednél maradjunk, egészen mások a különböző korú gyerekeknek szükséges adagok. Vitamin: a szervezet életéhez, növekedéséhez, a sejtek működéséhez elengedhetetlenül szükséges. A szervezetben kielégítő mértékben nem képződő anyagok, hiányuk speciális tüneteket okoz.
A retinol, B1 thiamin, B2 riboflavin, B6 piridoxin, B12 cianokobolamin, C aszkorbinsav, D2 ergokalciferol, D3 colecalcipherol, E tokoferol.

Bármi, amit a Földön találsz, rendelkezik egy bizonyos fajta elektromos töltéssel és frekvenciával (rezgésszám), és ez alól nem kivétel sem a tested, sem az étel, amit megeszel. Amikor a szervezet lebontja az élelmet olyan tápanyagokra, amelyeket a sejtjeid hasznosítani tudnak, ezek az anyagok más frekvencián rezegnek, és más elektromos töltéssel bírnak, mint a
tested sejtjei. A legnagyobb töltéssel bíró és így a legtöbb energiát adó ételek azok a kolloidok (enyvszerű anyagok), amiket a nap lövell ki magából, ezért minél közelebb áll egy élelem ahhoz az állapothoz, mint amikor a nap energiája feldolgozásra került benne, annál több energiát tartalmaz. A friss gabonacsírák energiaszintje nagyon magas. Amikor viszont ugyanezt a növényt hagyják beérni, majd kiszárítják, összetörik, feldolgozzák és kifehérítik,
hogy liszt legyen belőle, elveszti tápértékének és kolloidális töltésének legnagyobb részét. És gondolj bele: mi az, amit mai társadalmunkban legtöbbet eszünk? Friss vagy feldolgozott élelmiszert?

Nem arról van szó, hogy ne próbálnánk meg a hiányzó tápanyagokat valamivel pótolni. Mint Te is írod, rengetegfajta vitaminkészítményt találhat az ember a piacon. De még ezek sem oldják meg teljesen a problémát. A vitamintabletták is távol állnak a tápanyag természetes energiaforrásától. Kémiai úton állítják elő őket, erősen feldolgozott állapotban vannak, és
kemény pirulákká préselve kerülnek forgalomba. Gyakorlatilag semmiféle elektromos töltést nem hordoznak magukban. Éppen ezért, amikor a szervezet megpróbál egy ilyen tablettát feldolgozni, nemcsak a kemény anyag lebontására kell energiát fordítania, de az is nehezére esik, hogy felszívjon egy olyan tápanyagot, amely a saját elektromos töltésénél jóval kisebb töltéssel rendelkezik. Ami azt illeti, a legtöbb táplálkozáskutató szerint az átlagos étrendkiegészítők értékes anyagainak mindössze 3-15%-ka tud felszívódni.

Casimir Funk 1912-ben felismerte, hogy az élelmiszerekben olyan vegyületek vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásához. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden vitamin nitrogéntartalmú vegyület. Hogy is néz ez ki pontosan? Ételeinkben és italainkban tápanyagok vannak. Ezeket két nagy csoportra szoktuk osztani: macro- és microtápanyagokra.
Makrotápanyagaink: az energiát adó zsírok, fehérjék és szénhidrátok.
Mikorotápanyagaink: az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és
nyomelemek.
A vitaminokat esszenciálisnak nevezzük. Az esszenciális szó jelentése: lényeges, alapvető nélkülözhetetlen. A biológiában, élettanban minden olyan vegyületet, melyet a szervezet nem képes saját maga „előállítani”, vagyis kívülről való bevitelre szorul, akár táplálék akár szintetikus tabletta formájában, esszenciálisnak nevezünk.

Nagyon sok mindent lehetne még írni, hiszen a téma maga nagyon szerteágazó. Nehéz tanácsot adni, hiszen tudnom kellene, 8 és 14 éves fiúk vagy lányok, kövérek vagy soványak sportolnak-e, és még sok minden más egyebet is. Talán a legpontosabb amit mondhatok, hogy mindenkinek megvan a maga speciális vitaminszükséglete. Ez is, mint oly sok minden pályám szépségei közé tartozik, hogy bár az irányvonalak azonosak lehetnek, a kezelés személyre szóló kell legyen. Van azonban véleményem szerint néhány általánosan megszívlelendő tanács. Érdemes elgondolkodni rajtuk.

1. A legtöbb vitamint alapvető természetes anyagokból vonják ki. Mivel a vitaminok élelmiszerekben található természetes anyagok, a kapszulák, porok, tabletták formájában kapható vitaminok legtöbbjét, bár sok vitamint lehet szintetizálni, mégis természetes anyagokból állítják elő (pl.: A vitamin: hal májolajból, B-komplex: élesztőből, C-vitamin: csipkebogyóból). A természetes anyagból előállított vitaminok esetleg többe kerülnek, de
mindenképpen kedvezőbb hatásúak mint a szintetikusak.

2. Jó tudni, a vitaminok nem élénkítő szerek és nem élelmiszerpótlók. Lényeges információ: a vitaminok tápanyagok elfogyasztása nélkül nem hasznosulnak. Vagyis nem lehet csak vitaminokon élni, és egészségesnek maradni.

3. Ha helyesen megválasztott ételeket fogyasztunk, és adunk persze gyerekeinknek is, az nem azt jelenti egyszersmind, hogy megkapjuk az ételekben lévő vitaminokat is. Ezzel kapcsolatban, hogy ételeink ne veszítsenek vitamintartalmukból, a következőket érdemes szem előtt tartani:

- Mosd, és ne áztasd a friss zöldséget (főzeléket) - B- és C-vitamin. Csak közvetlenül fogyasztás előtt csináld meg a salátádat, és a családét is. Felvágott, állva hagyott gyümölcsök, zöldségek veszítenek vitaminjaikból.
- Éles késsel vágd, aprítsd a friss zöldségfélét: ha roncsolsz, az A- és C-vitamin bomlik.
-A gyorsfagyasztott készítmény nem ideális, de több a vitamintartalma, mint azé a friss zöldségé, amit egy hétig a jégszekrényben tartasz.
- Minden lefagyasztott élelmiszert előnyösebb, ha a tasakjában főzünk meg.
- Ne engedd fel, ne olvaszd fel a lefagyasztott zöldségféléket főzés előtt!
- A saláta külső, zöldebb, durvább leveleiben több a kálcium, a vas és az A-vitamin, mint a finomabb halványzöld belső levelekben (ne felejtsd el megmosni folyóvízben).
- Rézedényben történő főzés, bár nagyon mutatós a konyhában, tönkreteheti a C-, az E- vitamint és a folsavat.
- Rozsdamentes acélból készült, üveg, vagy zománcozott edényekben főzve őrizhetjük meg legjobban az ételek tápértékét.
- Minél kevesebb vízben főzzük, minél rövidebb ideig, annál kevesebb kár keletkezik a tápanyagokban.
- A barnára sült, ropogós, vagy pirított ételekben kevesebb vitamin van. (Sajnos, pedig általában finomabbak!)
- A burgonyát tanácsos héjastól főzni, hogy minél több vitamin maradjon benne.
- A zöldségek, főzelékfélék főzőlevét használjuk levesek mártások elkészítéséhez.
- Zöldséget, gyümölcsöt, amint hazahoztad, tedd a jégszekrénybe, és használd fel, edd meg minél hamarabb.

Ennyit a jó tanácsokról. Tudjuk, nem mindenkinek azonos az anyagcseréje, és ezért jó, ha nem felejtjük el, nem azonos, nem egyforma a vitaminigényünk sem.
Kedves Anikó! A vitamin nem immunerősítő anyag, „csak” hozzásegíti a szervezetet az optimális működéshez. Általánosságban annyit mondhatok még: növekedésben lévő gyerekeknek több vitaminra, kalciumra és vasra van szükségük. Olyan készítményt tanácsos választani, amit elég naponta 1-szer adni. Olvasd el és értsd meg mindazt, ami a címkén szerepel, ha nem világos kérdezd meg a gyógyszerészt vagy orvosotokat. Ellenőrizd a címkén, nincs-e a készítményben mesterséges színezőanyag, ízesítő. Ne legyen benne se cukor,
se szacharóz.
Kedves Anikó! Remélem hasznát veszed tanácsaimnak. Jó egészséget kívánok

Kedves Enikő! Önnek is csak ezeket tudom válaszolni. Van egy nagyon érdekes, legalábbis számomra nagyon érdekes reakció mindarra, amit a mai kor okoz szervezetünknek. Gyereknek felnőttnek egyaránt. A környezetszennyezés, az antibiotikumok és más gyógyszerek nyakló nélkül való alkalmazása (természetesen amikor szükséges, akkor nagyon fontos az időben megkezdett és megfelelő terápia) olyan változásokat hoznak létre a szervezetben, amelyek kihatnak a tápanyagok felszívódására, és feldolgozására. Ennek eredményeképpen széleskörű tápanyaghiány alakul ki, amely számos krónikus betegség oka is lehet. Ráadásul ételeink is nélkülözik a sok feldolgozás és tartósítás miatt mindazt, amire szervezetünknek szüksége lenne.

Táplálkozásterápia a neve annak a közel 15 éve működő kiegészítő gyógymódnak, ahol a szakemberek arra törekszenek, hogy speciális diéták, vitaminok és ásványi anyagok adásával olyan betegségeket is képesek legyenek meggyógyítani, mint az ekzéma, a krónikus kimerültség, a rossz bélműködés, a hyperaktivitás vagy a migrén.

Írtam már többször, mert ezt vallom, a hegyre sok út visz fel. Nem biztos hogy csupán egy a járható. Bármi, ami segít a betegnek, legyen gyerek vagy akár felnőtt abban, hogy az egyensúly helyreálljon, és harmonikusan élhesse a mindennapjait, szerintem jó megoldás. Tudatosság, és azt hiszem állandó kontroll a megoldás, bármilyen durván hangzik is ez. Ha megválogatom, amit a család asztalára teszek, vagy ha tudom, miben van hiány, és azt pótlom, jó úton járok. Ehhez azonban tényleg oda kell figyelni. (Az is igaz, az ember egy idő után, és szerencsére elég hamar beletanul ebbe is.) Tehát azt javaslom, nézze a címkéket, figyelje az
ételeket, és ha úgy érzi, tapasztalja, adjon pótlást amikor szükséges. Mindehhez természetesen igénybe lehet venni dietetikus, vagy orvos segítségét is.
Bízom benne hogy én is tudtam segíteni
Minden jót kívánok Önöknek.

Jelige: Dorottya
Kulcsszó: vitamin

 

Két és fél éves és nem beszél

2013. június. 19.  -  198.  cikk kinyitása

Tisztelt doktornő!
Én 45 évesen szültem a kislányomat, császármetszéssel, mert túl vékony volt a méh fal. Szülésnél nem volt semmi probléma, ha csak az nem, hogy nem sírt fel rögtön a kicsi. Most 2 és fél éves és nem akar beszélni, vadul gesztikulál,és m-ögve próbálja megértetni magát. Azt tudja, hogy au az a kutya, teta az a cica, aba az az apa, aja az meg az anya és a nyenye az a nagynéni. ezen kívül semmit nem hajlandó mondani. Kérem segítsen. Tisztelettel

 

Kedves Anyuka!
Kérem, engedjen meg nekem néhány személyes mondatot, mielőtt kérdésére
válaszolnék. Pontosabban mielőtt leírnám Önnek a témával kapcsolatos véleményemet.
45 évesen szülni, bár sajnos nem próbáltam, azt hiszem nagyszerű dolog lehet. Van aki úgy dönt, mivel lehetősége van rá, hogy korán, fiatalon válik szülővé. Rengeteg előnye van annak is, mondom, mert megtapasztaltam. 21 éves voltam, amikor Máté megszületett. Igaz, én már akkor úgy éreztem, jöhetett volna akár korábban is. Fiatal voltam, mondhatni együtt nőttünk fel, és ez ma is meghatározza a köztünk lévő elég sajátos viszonyt. Sokszor éreztem közös időnk folyamán, hogy inkább a barátjának tekint, mint a mamájának. Azt mondhatom, én a magam részéről élveztem közös életünk minden egyes pillanatát. Még azokat is, amik olykor nehezen megoldható problémákat hoztak. Úgy alakult, nagyon hamar, alig másfél év után kettesben maradtunk. Az édesapja külföldre ment, ott kezdett új életet. Enyém lett tehát
a nevelés teljes felelőssége, akár akartam akár nem, igaz az öröme is. Mindenesetre azt tapasztalom a munkám során, aki fiatalon lesz egy vagy több gyerek anyukája vagy papája, valahogy lazábban, könnyedébben kezeli a dolgot. Akik később vállalnak gyereket, majdnem mindegy, hogy azért, mert nem jön össze, vagy azért, mert sokáig nem fér bele egy gyerek az életükbe, általában többet és jobban aggodalmaskodnak. Persze ez sem törvényszerű. Mindenesetre úgy érzem mindabból, amit leírt, valahogy összefüggésbe hozza kicsi lánya megkésettnek vélt beszédfejlődését a szülés körül felmerült nehézségekkel.

Mindjárt itt az elején szeretném megnyugtatni, véleményem szerint a két dolog
között nincsen kapcsolat, és ha van is, akkor sem lehet utólag semmit sem tenni a dologgal. Az, hogy 45 évesen szülte ezt kis nem beszélőt, talán tényleg oka lehet annak, hogy a méhfal már vékonyabb volt, talán nem. Szerintem nincs jelentősége.
Akkor és ott 2,5 évvel ezelőtt az orvos – amennyire meg tudom ítélni – nagyon
helyesen úgy döntött, nem teszi ki nagyobb veszélynek egyiküket sem, ezért a
császármetszést választotta. A baba ilyenkor nem jön végig a szülőcsatornán, kiveszik az anyukájából, és hirtelen éri az a nagy változás, ami a méhen belüli és a méhen kívüli élet között van. Úgy is mondhatjuk sokkszerű a változás. Ez olykor azt is eredményezheti, hogy a kisbaba nem méltóztatik azonnal kiabálni. Azt írja Anyuka: „nem sírt fel rögtön”, amiből arra következtetek, hogy azért olyan nagy baj nem lehetett, mert akkor valószínűleg azt írta volna hogy „nem sírt fel sokáig”
Mint már előbb is írtam, nem gondolom, hogy mindaz, amiről ma úgy érzi, gondot okoz – vagyis a megkésettnek ítélt beszédfejlődés – ennek a születéskor észlelt nem azonnali felsírásnak lenne a következménye. Kérem, ne aggódjon sem a császármetszés, sem a kicsit később észlelt felsírás nem okozhatja problémájukat. Azon érdemes elgondolkozni, hogy valóban van-e egyáltalán probléma. Kedves
Anyuka, nehogy félre értsen, szó sincs róla, hogy el akarnám bagatellizálni a kérdést, csupán azt gondolom, nincsenek igazán késésben.

Nézzük miről is van szó. Beszédfejlődésnek hívjuk az egész folyamatot, amely a kisbaba hangos, artikulátlan sírásával indul, és végül teljes kerek összetett mondatok
kimondásával végződik. A pici baba már egészen csepp korában képes arra, hogy sírással és gesztikulálással környezete tudomására hozza igényeit, nemtetszését, vagy természetesen azt is, ha valaminek nagyon örül. Valamennyi élőlény közül egyedül az ember rendelkezik a beszéd képességével, amely lehetővé teszi számára hogy kapcsolatot teremtsen társaival, elmondja gondolatait, részese legyen egy kultúrának.
Kedves Anyuka! Itt a kérdések között is többször volt már szó a beszédfejlődésről. Érdemes a honlapomon utánanézni, mert hasznos információk birtokába juthatnak, az egész folyamattal kapcsolatban. Nézzük az Önök speciális esetét. Van néhány szó, amit kislánya kimond, igaz azokat is babanyelven, és egyébként „nem hajlandó semmit sem mondani”. Azt gondolom azonban, a kislány képes mutogatással, gesztusokkal és jelzésekkel elérni mindazt, amit szeretne. Sőt abban is bízom, hogy amikor beszélnek hozzá, vagy megkérik valamire, azt megérti, és teljesíti is kéréseiket.

Néhány lényeges momentumot kiemelnék. A beszéd a közlésnek – kommunikációnak – legsajátosabban emberi formája. Kommunikáció természetesen az állatvilágban is van. Gyönyörű, megható filmeket láthatunk erről a televízió bizonyos csatornáin, és azt is tudjuk, az ember is ki tudja magát fejezni egy bizonyos határig gesztusokkal, arcjátékkel és nem beszéd jellegű hangadás segítségével. A gőgicsélés nagyjából 3 hónapos korban indul, és meglehetősen hasonlít az
emberi beszédre, de semmiféle információt nem tartalmaz, Pusztán izomjáték,
gyakorlatilag a funkció öröme, hogy a baba képesnek érzi magát hangok kiadására. Ez a gőgicsélés néhány magánhangzóból áll, és némi torokhangféle is keveredik hozzá. Később, négy-öt hónapos korban megjelennek a mássalhangzók is. Ezt a bababeszédet már gagyogásnak nevezzük. A beszéd passzív megértése megelőzi az aktív beszéd megjelenését. A kicsi sok mindent megért, hajlandó a kérésnek (add ide a labdát például vagy keresd meg ezt vagy az)t megfelelően viselkedni, azt teljesíteni. A világ megismerése, a körülötte lévő dolgok, tárgyak elérése, megvizsgálása, majd megnevezése fantasztikus folyamat, amit nekünk, szülőknek is
természetesen támogatni kell.
Kedves Anyuka! Kislánya épp a babanyelvről az aktív nyelv elsajátításának
periódusában van. És nincs lemaradva semmiről sem. Amennyiben jól hall, szülei beszédét megérti, a hozzá intézett kérésekre és kérdésekre jól reagál, az aktív beszéd késése miatt 3 éves korig nincs min aggódni. Nincs ez összefüggésben sem az értelmi képességgel, sem semmilyen betegséggel (természetesen a hallását érdemes megnézetni). Az érdekesség az, hogy a látszólagos lemaradást rendkívül gyorsan behozzák ezek a kis lassabban beszélni kezdő gyerekek.
Nem nagyon tudjuk a késés okát. Lehet benne örökletes tényező (apuka, anyuka
sem szólalt meg korán), olykor balkezesség, pszichés tényezők (mondjuk a
foglakozás hiánya) bár erről úgy vélem ez az Önök esetében kizárható. Néha – és ezt tartom a legvalószínűbbnek az Önök kislányánál is – a gyerek értelmes, jól hall, jól is van, megérteti magát más módon, és Ő maga dönti el mikor méltóztatik beszélni.

Még egy valami van, ami talán akár csupán az információ szintjén érdekes: kétnyelvű családokban érthető módon az afelett való elgondolkozás, hogy most melyik szülőm nyelvén szólaljak meg, késleltetheti a beszéd megindulását. Ugyanezt látjuk akkor is, ha valamiért a család külföldön vállal munkát, és más a környezet nyelve, mint az otthoni.
Kedves Anyuka! Azt mondom, türelem. Mondjon mindent a babának, beszéljen hozzá sokat, és hagyja, hogy a saját ritmusában sajátítsa el azt a tudást, képességet, ami a beszédhez szükséges. Majdnem biztos vagyok benne, egyszer majd ír nekem egy olyan levelet is, hogy miképpen lehetne egy kicsit elhallgattatni kislánya egész napos csacsogását.

Minden jót kívánok Önöknek.

Jelige: Barbara
Kulcsszó: beszédfejlődés, beszédkialakulás

 

Tehéntejtől köhög

2013.április 25.  -  197.  cikk kinyitása

Tisztelt Gyarmati Andrea!
11 hónapos kislányom a bolti tejtől nem, de a tehéntejtől köhög. A tehéntejet háztól vesszük. Fulladásos köhögés jött rá, elvittem a háziorvoshoz, aki szentjánoskenyér magos (Sinlac) tápszert, köhögéscsillapító (Stodal) szirupot és hörgőtágító (Spiropent) gyógyszert írt fel. Vissza kell vinnem ellenőrzésre. Ön szerint szükséges egy allergiavizsgálat? Válaszát előre is köszönöm!

Kamilla

 

Kedves Kamilla!

Mindjárt az elején szeretném leszögezni kedves Anyuka, nincs semmi különösebb
baj. A Gyerekgyógyászok Szakmai Kollégiumának állásfoglalása szerint egy 11
hónapos kisbaba nem szabadna hogy fajidegen fehérjét kapjon. Sem bolti sem a
tehenes változatban. A tehéntej a kisborjú már amennyire kicsi) táplálására való, azt a növekedési és hízási sebességet van hivatott szolgálni, ahogy a tehéngyereknek fejlődnie illik. Sokkal több benne az ásványi anyag, más az összetétele – természetesen – mint az anyatejnek, és ezért nem megfelelő a mi gyerekeink számára.

Van olyan helyzet sajnos, amikor az anyatej nem elegendő. Ezt a hiányt pótolni a tápszergyártók hivatottak. Jó fél évvel ezelőtt olyan szerencsés voltam, hogy módomban állt az egyik legnagyobb, és legtöbbet forgalmazó tápszergyártó céget meglátogatni. Tudományos előadások, gyárlátogatás, a gépsorok működésének megtekintése, és természetesen a felmerülő problémák megbeszélése volt a program. A dolog egyik részről varázslatos, hogy milyen precizitással és alapossággal igyekeznek az ott dolgozók a lehető legjobb „ételt” előállítani a pici babák számára. Másrészről nekem kicsit riasztó is volt az egész. Csupa gépek, sehol egy emberi arc, és a végén por alakban dobozolják a terméket. Elgondolkoztam, micsoda fantasztikus módon vagyunk kitalálva, hogy minderre sokkal jobb hatásfokkal képes egy édesanya szervezete.
Amit tudni kell, és érdemes ebből az egészből, az pusztán annyi még, ez a
nagyon híres és nagy piacot átfogó, vezető tápszergyártó cég is azt hangoztatja, hogy ők azt szeretnék elérni, hogy a (”best of the rest „ a szlogenük) maradék legjobbjai legyenek. Magyarul ők is elismerik, pedig lássuk be itt jelentős anyagi haszon is szerepel a forgalmazás és bevétel rovatban, hogy nincs jobb az anyatejnél. Amit megpályáznak, hogy az a készítmény, amit ők forgalmaznak, a lehető legjobban hasonlítson az anyatejre, és azok is jól járjanak, akiknek nem jut anyukájuk teje.

Kedves Kamilla! Szerencsére a tudomány egyre több kérdésre képes választ adni. A kutatások bizonyítanak vagy cáfolnak valamit, és ennek megfelelően változik sok minden a gyerekek (és persze a felnőttek) kezelésével, táplálkozásával kapcsolatban.
Jó esetben a terhesség alatt megnövekedett anyamell már a születés pillanatában felkészült a tejtermelésre és a tejelválasztásra. A hormonhatások miatt 2-3 napig nem képződik említésre méltó mennyiség, majd hirtelen a tej belövell, először a nagyon fontos rendkívül sok ellenanyagot tartalmazó előtej, majd kb. a 20. naptól a végleges tej elválasztása megtörténik. Az anyatej összetétele is a baba igényeinek megfelelően alakul a szoptatás egész ideje alatt. Oda-vissza működő dolog ez. A baba egyre ügyesebben eszik, aminek hatására a mell ki tud ürülni, ettől fokozódik a termelés. A kapcsolat már nem olyan szoros, mint a mama pocakjában volt, de szerencsés esetben még jó hosszú ideig anyuka és a kisbaba nagyon egymásra vannak hangolva. Az anyatej pont olyan, mint amilyenre a babának szüksége van. Fizikai és kémiai sajtosságai mellett a biológiai sajátosságok sem elhanyagolhatók. Itt térnék vissza a bizonyos fent leírt gyárlátogatáshoz. Számomra riasztó volt az a mérhetetlen mennyiségű por és halott anyag, ami arra várt, hogy kisbabák szerte a világon elfogyasszák. Nagyon gépies, nagyon mesterséges, nagyon nem valódi – ezt érzetem, miközben tudtam, hogy tudományosan mondhatni tökéletes. Csak épp a lényeg hiányzik belőle, vagyis az, amitől az anyatej nem „holt” táplálék, hanem a benne lévő enzimeknek, bioaktív és immunanyagoknak köszönhetően többféle biológiai hatással rendelkezik. Nem beszélve arról a szoros ölelő és biztonságos kapocsról, ami nélkül a szoptatás nem is kivitelezhető. Ha nagyon messzire akarnék tekinteni, azt is mondhatnám, mert meggyőződésem, ezt a biztonságot, ezt az ölelést keressük aztán egész életünkben, és szerencsés esetben felnőttkorunkban, ha jól választunk párt, meg is adatik hasonló.
Semmilyen táplálékot nem tud a csecsemő olyan gazdaságosan hasznosítani, mint az anyatejet.
Nagy téma ez, kedves Kamilla, sokat tudnék róla mesélni, de nézzük most
konkrétan kislánya helyzetét. Elöljáróban még annyit talán, a manapság oly gyakori és egyre többször észlelt allergia megelőzésének egyik szakmai irányelve szerint a 4-6 hónapos korig kizárólag (és a kizárólagosság nagyon fontos) anyatejjel táplált kisbabáknál a később kialakuló allergiás kórképek megelőzhetőek. Előfordul azonban, hogy ez valamiért nem megoldható. Anyai betegség, gyógyszerszedés, kevés anyatej mind-mind a nehézségek közé tartoznak. Ilyen esetben nagyon fontos a tápszer megválasztása. Olyan mesterséges anyag (tápszer) kiválasztása, ahol a gyártók a tápszer fehérjetartalmának különböző fokú hidrolizálásával, azaz kisebb, kevésbé allergizáló molekulára történő hasításával próbálják csökkenteni vagy kiküszöbölni a nem kívánt hatást.
Az Önök háziorvosa által választott Sinlac kitűnő ebből a szempontból. Azt gondolom, hogy amennyiben a kislány stodalt és Spiropentet kapott, valószínűleg nem csupán a tehéntej okozta köhögésről lehet szó. Ha annak allergizáló hatását kellett volna „csak” kezelni, nyilván más gyógyszerek jöttek volna szóba. Úgy vélem, egy felső légúti hurut is közrejátszhatott a köhögés meglétébe, és a gyógyszereket erre írta fel orvosuk. Természetesen a kontrollvizsgálatra vissza kell menni. Jelen esetben én nem gondolnék allergia vizsgálatot végeztetni, mivel egyértelmű számomra a leírtak alapján, hogy a tehéntej a ludas a tünetek megjelenéséért.

Kedves Kamilla! Kérdezze bátran orvosukat, esetleg dietetikust is arról, mit és mikor szabad kislányának enni adni. Tudom, sok az egymásnak gyakran ellentmondó információ, ezért én mindig inkább azokra hallgatnék, akik a kevesebb mellett voksolnak, és óvatosan adnak új dolgokat. Figyelni kell mindig a gyereket is.
Egy olyan családban, ahol mindkét ágon akadnak allergiások, gyakrabban megesik,
hogy a kisbaba is allergiássá válik. Van, aki bizony gyümölcsöket nem bír, és vannak akik kis dózisban jól tűrnek bizonyos dolgokat, de ha a mennyiséget növeljük kiütéssel, köhögéssel reagálnak.

Kedves Kamilla, remélem tudtam segíteni, minden jót kívánok egész
családjának.


Kulcsszó: tej

 

2 és fél éves és még mindig cicizik

2013. április. 12.  -  196.  cikk kinyitása

A fiam már 2 és fél éves és még mindig cicizik. Amit nem bánok, csak az a baj, hogy mást nem is nagyon akar mellette enni. Nem szereti a főzelékeket, a hústól, ha meglátja, rosszul lesz. Egyedül a leveseket eszi meg, abból bármilyen ízű jöhet neki. A joghurtok közül csak a Densiát eszi meg. Azt szeretném kérdezni, hogy ez normális ilyen korban? Meg sokszor előfordul, hogy hány. És nem csak akkor, amikor evett. Ez mitől lehet? Előre is nagyon köszönöm a segítségét. Üdvözlettel Kovács Zsuzsanna.

 

Kedves Zsuzsa!

Az, hogy kisfia 2,5 évesen is még mindig cicizik, önmagában még nem lenne baj, sőt. Vagyunk így egy páran, szerintem nem is kevesen, akiknek megadatott, hogy jó sokáig tudtunk anyatejet biztosítani gyerekünk, gyerekeink számára. Van ennek az anya-gyerek kapcsolat szempontjából nem is kevés előnye, de sajnos tudni kell, hátránya is. Mint mindenben az élet során, itt is jó lenne megtalálni az arany középutat.

Az hogy ez a 2,5 éves még szopik, azzal nincsen semmi baj, különösen akkor, ha ez mindkettőjüknek megfelel. Azzal viszont hogy mást nem nagyon hajlandó elfogadni, már annál több. Azt írja, leves bármilyen és akármennyi, azt szívesen megeszi. Gondolom ennek az lehet az oka, hogy leginkább a leves állaga olyan, mint az anyatejé, vagyis nem kell megrágni vagy külön foglakozni vele, simán csak le lehet nyelni. Épp ez lehet talán az oka annak is, hogy a húst nem hajlandó elfogadni. Nem tudom hogyan kerül a gyerek közelébe Densia, amit ha a hirdetéseknek hinni lehet, az időskori csontritkulás megelőzésére ajánlanak a reklámban. Én a magam részéről jobban hiszek ugyan a D vitamin, a napfény és a mozgás ilyen irányú hatásaiban, mint abban, hogy egy pohár joghurt mindent megold, de ez egy másik írás témája lenne.
Kedves Anyuka! Jó lenne persze tudnom, mekkora a kisfia, milyen magas, mennyi a súlya, mert az azért elég fontos annak megítélésére, hogy milyen a fizikai állapota. Jó lenne tudnom továbbá, sokat beteg-e, jár-e közösségbe, csendes, magába forduló gyerek, vagy élénk, vidám, jókedvű, igazi kis rosszcsont. Mindezek együtt a fizikai állapot, és a kedély összességében adnak egy benyomást nekünk orvosoknak arról, hogy minden rendben van-e egy kisgyerekkel.

Kedves Zsuzsa! A reggeli-esti szopizással nincs semmi baj. Az a fajta összebújás, összekapcsolódás mindkettőjüknek sokat ad és adhat, csak kérdés például nem valami helyett vágyik-e erre ez a kicsi fiú. A túl korai, de a túl késői elválasztás sem optimális, bár azt nem igazán tudom megmondani, hol van az a bizonyos tökéletes határ. Régen az ősi időkben természetes volt, hogy ameddig van mit, addig a baba kap anyatejet. Igaz, nem voltak tápszerek sem, ez a ma észlelhető őrült túlkínálat élelmiszerek tekintetében sem. De hogy ne csak rosszat mondjak, van egy olyan elmélet, mely szerint az a rengeteg táplálkozási zavar, amit manapság észlelünk, akár az anorexia, akár a túlsúly vagy a bulaemia mind, mind a nem megfelelő hosszúságú szoptatásnak köszönhető.
Érdekesnek tűnik az elgondolás, és nem elvetendő, amit üzen. Másrészről a túl sokáig tartó szoros anyai kötés, sok későbbi kapcsolati gondot okozhat. Aztán próbáljon meg az ember jól dönteni mindezek ismertében.

Kedves Anyuka! Az hogy a kisfia gyakorlatilag nem eszik darabosat, vagy szárazat, és gyakran hány is, akár az étkezéstől függetlenül is minden, csak nem normális. Semmilyen korban nem az. Én először is megmérném, hol tart fizikálisan és megnézném, hogy az rendben van-e. Utána írnék egy szigorú étkezési naplót legalább 3-4 héten át, hogy pontosan látni lehessen, mi is az, amit a gyerek valóban elfogyaszt. Ebből kiszámítható hogy elegendő-e az elfogyasztott fehérje, szénhidrát, és zsír, valamint hogy állunk vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Mindezek elég fontosak. Ennyi idős korban ma a civilizált világban az az elfogadott álláspont, hogy az anyatej már csak kiegészítésre felel meg. Az agy megfelelő fejlődéséhez, tehát ahhoz, hogy egy kisgyerek végül is okos felnőtté válhasson, az izomtömeg növekedéséhez nagyon sok minden szükséges ami már 2, 5 évvel a születés után nincs az anyatejben. Azt is tudjuk, sok baj, betegség oka a hiányos táplálkozásban is keresendő.

Kedves Anyuka! A hányásokkal foglalkozni kell. Kérdés persze az is hány vagy bukik ez a kisfiú. ? Se szeri se száma azoknak a kórképeknek, amelyek vezető vagy kísérő tünete a visszatérő hányás. Levelét olvasva nekem először a reflux betegség jutott eszembe, ami megmagyarázhatná a darabostól való tartózkodást, és a hányásokat is. Itt arról van szó, ha nem zár tökéletesen a gyomor, és gyomortartalom (savas kémhatású) kerül vissza a nyelőcsőbe, felmarhatja az ott lévő nyálkahártyát. Ez aztán evéskor, különösen száraz, nehezen nyelhető ételek evésekor fájdalmas lehet.
Kérem kedves Zsuzsa! Menjenek el orvosukhoz, és járjanak a dolog végére mielőbb. Bízom benne, hogy kiderül mi van kisfia viselkedésének hátterében és abban is, a dolog hamarosan megoldódik. Megfelelő gyógyszer szedése hamar orvosolja a bajt, ha jól gondolom és valóban ez a bizonyos GOR áll a fura viselkedés hátterében (Gastro-oesophageálsis reflux= gyomornyelőcső visszacsorgás).

Jelige: étkezési probléma
Kulcsszó: hányás, reflux

 

Kisbabát szeretnék

2013.április. 12.  -  195.  cikk kinyitása

Kedves Doktornő, Kisbabát szeretnék, egy éven belül, de izgulok amiatt, hogy nővérem legkisebb kislányánál, Edwards kórt állapítottak meg, és enyhén fogyatékos is. Nagyon szeretjük, de titkon félek, hogy ezt én nem örököltem-e a nővéremtől (vagy nem is tudom). A pajzsmirigyem alul működött, most már be van állítva a gyógyszerem (autoimmun hashimoto). Ha csináltatnék egy genetikai vizsgálatot, akkor az kiderülne, hogy mennyire vagyok „veszélyeztetve”. Vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak, elég sok témában utána olvasok, de ha esetleg ajánlana egy könyvet, ami ezzel kapcsolatos, azt is nagyon megköszönném. Még soha nem kértem interneten segítséget, de gondoltam egy próbát megér.
Várom válaszát.

 

Kedves Levélíró!
Egy ilyen kérdés több próbát is megér, higgye el. Örülök, hogy mégiscsak vette a bátorságot a levélírásra, és ennek kapcsán módomban áll válaszolni Önnek. Régóta azt gondolom, az élet akkor kezdődik, amikor édesanyánk vagy akár az apukánk elkezd vágyakozni utánunk. Tudom, ebben így semmi racionális nincsen, mint ahogy abban sem, amit hiszek, hogy a gyerekek maguk választják ki a szüleiket. Azt az emberpárt, ahová megszületnek. Ez is sokak számára irracionálisnak tűnik, de lássuk be, az igazán jó dolgok – és mi lehetne jobb egy gyereknél – sohasem racionálisak.
Van a családjában, a közvetlen környezetében egy sérült kislány. A nővére kislánya. Minden szeretete és a kislány iránti ragaszkodása ellenére teljesen érthető, hogy aggódik, nincs-e olyan családi érintettség, amely az Ön születendő gyermekét is veszélyeztethetné. A statisztika nagyon fontos, sok esetben a tájékozódás szempontjából, de az egyes eset mindig különállóként kezelendő. Mégis a döntéshozatalhoz jó ha tudjuk, mik a lehetőségeink. Az öröklődés, az öröklődési minták a gének, a DNS és az RNS, a molekuláris diagnosztika és természetesen a prognosztika is mind-mind a humángenetika tárgykörébe tartoznak.
Az emberi megbetegedések okai között az örökletes tényezők szerepe a kutatások során egyre inkább előtérbe kerül. Az utóbbi években, vagy inkább az utóbbi 20 évben a gyakori betegségek, veleszületett rendellenességek és daganatok kialakulásában is felismerték az öröklött tényezők szerepét, míg a genetikai alapkutatásban forradalmi változások zajlanak. Az örökletes betegségek pontosabb megismerésében egyre nagyobb szerepet kap a molekuláris genetika, melynek módszerei egyre hozzáférhetőbbek a gyakorlati orvostudomány számára.
Kedves Levélíró! Rengeteg mesélnivaló lenne az emberi genomról, a genetikai programról, arról hogy egyes gének a sejt milyen speciális működését képesek szabályozni. Arról is, hogy milyen módon képes egy-egy kórkép öröklődni. Mindezek kutatása, az eredmények gyakorlati felhasználása sok régen ismeretlen eredetű kórképre adott magyarázatot, vagy szerencsés esetben gyógyulási lehetőséget. Azt talán mégiscsak érdemes megemlíteni, hogy a molekuláris genetika egész szakterületének egyik legfőbb hajtóereje a technológia fejlődése. Alig múlik el hónap, hogy e téren újabb, fejlettebb módszer ne válnék ismertté, ami sokszor gyökeresen megváltoztathatja egy-egy betegséghez való hozzáállásunkat.
A molekuláris diagnosztika egyik nagy vívmánya az volt, mikor kiderült valamely gén a beteg csaknem tetszőleges DNS-ének vizsgálata segítségével azonosítható. Sejt az egyén életének bármely szakaszában nyerhető. Gyakran teljes vért használnak a DNS forrásaként, olykor a szájnyálkahártya hámsejtjeit és még számtalan megoldás létezik. Az Ön szempontjából talán az a legérdekesebb, hogy van lehetőség humán embrionális diagnosztikára is. Ez azt jelenti, sejt nyerhető a magzatból, anélkül hogy ez kárt okozna a babának. Úgy hívják, preanatalis diagnosztika, vagyis betegség felismerés a születés előtt.
Van itt néhány sokat használt kifejezés ezekkel a betegségekkel
kapcsolatban, amiről úgy gondolom jó, ha megértjük, mit is jelentenek.
A mindennapi beszédben a gént általában valamilyen öröklött betegséggel vagy állapottal hozzák összefüggésbe, Az élővilág genetikai anyaga nagyrészt a DNS molekulára épül. A sejt genetikai információit hordozó DNS általában egy kromoszómának nevezett makromolekulákba van csomagolva. A kromoszóma (a görög chroma=színes és soma=test szavakból) egy hosszú DNS-molekula, mely számos gént tartalmaz. Kromoszómatöbblet vagy hiány genetikai betegségekhez vezethet. A legtöbb kromoszómahiba sok tünetben nyilvánul meg. Ilyenek a szem, a
fülkagyló, a koponya és az arc, a nemi szervek, a szív , a vese alaki hibái, az
izomtónus zavarai és később mind a pszichés mind a mozgásbeli (orvosi nevén
pszichomotoros) fejlődésben való visszamaradás.

Azt sem árt figyelembe venni, hogy a fejlődési rendellenességek lehetnek örökletesek és szerzettek is. Mindenesetre gyakoribbak az örökletes formák. Ilyen eredetű az összes fejlődési rendellenesség 80%-a. A szerzett forma úgy alakul ki, hogy nem valamit örököl a baba a szüleitől vagy felmenőitől, hanem méhen belül éri fizikai (pl.: sugárzás), kémiai (pl.: gyógyszerszedés) hatás vagy valamilyen fertőzés okoz fejlődési rendellenességet (pl.: rubeóla)

Az élveszületettek 0,4%-ában fordul elő kromoszóma rendellenesség. Ez azt jelenti, a kromoszómáknál számbeli vagy szerkezeti eltérést találunk. Ilyen számbeli rendellenesség az Ön által említett Edwards-syndroma is. Ez a 18 kromoszóma trisomiája. Trisomiáról akkor beszélünk, ha egy adott kromoszómából a normálisan jelenlévő kettő helyett három található. Az Edwards-betegség a második leggyakoribb trisómia. Előfordulása jóval a legismertebb ilyen típusú betegség, a Down-syndroma gyakorisága alatt marad. Ott a 21-es kromoszóma beteg.

Kedves Leendő Anyuka! Eddig a statisztika és a tudomány, és most kérem
engedjen meg nekem néhány nagyon személyes gondolatot. Arról, hogy miképpen néz ki egy ilyen kisgyerek, akinek Edwars-syndromája van, azt hiszem teljesen felesleges írnom, hiszen látja, megtapasztalta nővére kislányán. Ez az oka az aggodalomnak. Abban biztos vagyok, hogy a nővérétől nem örökölhetett semmit, inkább úgy fogalmaznék, talán együtt vagy mindketten örököltek valamit, ami a hiba oka lehet a szüleiktől vagy a rokonságból valakitől.

Mindehhez még hozzájárul az ön pajzsmirigy rendellenessége. Itt veszélyes lehet a terhesség alatt szedett gyógyszer a babára, mint ahogy előzőleg említettem, gyógyszer okozta kémiai ártalom formájában esetleg nem örökletes, de szerzett fejlődési rendellenességet okozhat.

Azt tanácsolom, keressen fel genetikai tanácsadást, ahol minden kérdésére megfelelő választ kaphat. Az esélyeket és a lehetőségeket is elmondják, a megfelelő vizsgálatok után. Nem tudom, az is lehet hogy kis unokahúga az édesapja ágán örökölte a betegséget. Ebben az esetben Önök nincsenek veszélyben. Számomra mindig megrendítő egy olyan levél olvasása, mint amilyet Öntől kaptam. Az a szeretet és féltés, ami a sorokból érezhető, a felelősség amivel kisbabájukat tervezik, nekem azt jelenti, ez a kisbaba biztosan jó helyre fog kerülni. Érdemes addig menni, amíg minden kérdésére nem kapott jó vagy kielégítő választ.

Örök optimistaként – nem is lehetek másmilyen, hiszen egész nap gyerekek között vagyok – bízom benne, egyszer küld nekem majd egy képet erről a gondosan megtervezett, egészséges kisbabáról. Kérem nézze el nekem, de nagyon idekívánkozik egy régi sportban tanult kifejezés. Nagyon drukkolok Önöknek.

Jelige: Örökség
Kulcsszó: Edwards-kór, genetikai betegség

 

 
  1/21 oldal   
Dr. Gyarmati Andrea könyvei megrendelhetők
 
Beszéljünk a betegségekről!

 

Beszéljünk az evésről!

 

Ajánljuk még a témában:

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekbetegségek természetes kezelése

 

Óvodások

 

Szülők könyve

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 


Copyright © 2012 Saxum Kiadó Kft., tel/fax: 36-1-237-0659