Dr. Gyarmati Andrea

válaszol

FacebookSaxum

Sziget

Ehhez hasonló – és bármely gyerekbetegséggel, életmóddal kapcsolatos – kérdésekre Dr. Gyarmati Andrea válaszol. Minden héten a péntekig leadott kérdésekre a következő pénteken adjuk meg a választ. (Kérjük, amennyiben kérdést küld, levele végén adja meg e-mail címét. Dr. Gyarmati Andreához sokszor több kérdés érkezik egy héten, mint amennyit meg tud válaszolni, így lehet, hogy az Ön kérdésére nem, vagy csak később kerül sor.)

 

Kedves Doktornő!

Vasárnap este láttam a TV2 Napló című műsorában egy filmet az agyhártyagyulladásról, és nagyon megijesztett!
Azt mondták, hogy ez egy olyan oltás, amit minden gyereknek meg kellene kapnia. Beszéltek arról is, hogy a “javasolt” oltásokat nem adatjuk be gyerekeinknek, pedig kéne!
Nekem van egy nyolc és egy négy eves lányom.

Ön mit tanácsol? Üdvözlettel,

Egy összezavarodott anyuka

 

Kedves Anyuka!

Először is tisztázzunk néhány kérdést. Ha jól értem látott egy filmet a televízióban, ami megijesztette (nem csodálkozom, ezek a filmek zömében azért készülnek, hogy a szülők megijedjenek.) A film az agyhártyagyulladásról szólt – ami valóban egyike a legijesztőbb kórképeknek. Nézzük meg először is azt, miről is van itt szó, hiszen ezáltal világossá fog válni, hogy milyen oltásról beszélünk, aminek beadásáról kellene döntést hozni.

Meningitis, az orvosi neve annak a betegségnek, ami az agy-és gerincvelőt borító burkok gyulladásos betegsége. A kórokok között a baktériumok és a vírusok állnak az első helyen, de protozoonok, gombák és férgek is megtalálhatók. A tünetek nagyon gyorsan, akár órák alatt képesek kialakulni, melyekre az úgynevezett meningeális izgalmi jelek: tarkókötöttség (merev tarkó), gyorsan mélyülő tudatzavar, magas láz, hányás jellemző. Ez már így leírva is elég rémisztő, pláne ha hozzátesszük, mindez jó általános állapotban éri a gyereket egy banális fül-orr gégészeti betegség szövődményeként. A gyakorlatilag egészséges, vagy éppen csak kicsit beteg gyereken, egyszer csak hirtelen súlyos betegség tüneteit észleljük. Bármi is okozza a fertőzést ezek a tünetek nagyon hasonlóak, tehát magából a klinikai képből nem lehet a kórokozóra következtetni. Nem kevés ilyen kórokozó van, magyarul sok minden képes agyhártyagyulladást okozni.

Az a mondat tehát, hogy „van egy olyan oltás, amit minden gyereknek meg kell kapnia” azért pontatlan, mert itt nagyon sok minden ellen kellene oltani nagy általánosságban. Nem Önt akarom kritizálni, sőt a műsor készítőit sem, csupán a pongyola fogalmazás sajnos elég gyakran pánikot és félreinformáltságot eredményez. Nézzük a tényeket. Az agyhártyagyulladás gyakorisága az újszülött csecsemőkorban a leggyakoribb, a statisztikai adatok szerint 1000 gyerekből 1 lesz beteg, míg öt éves kor fölött ez az arány 100000-ből 2,2 re változik. Tudom, nagyon fontos a statisztika, de én valahogy úgy vagyok ezzel, ha az én gyerekem beteg, akkor az 100 % és ha nem akkor is az de az ellenkező oldalon,

Mint minden betegségnél, ebben az esetben is természetesen a megelőzés a leghatékonyabb. Ennek egyik része a védőoltás olyan kórokozók ellen, amelyek ellen hazánkban is hozzáférhető oltóanyag. Amennyiben a fertőzés már megtörtént, a beteg életkilátásai azon múlnak, hogy milyen hamar kap megfelelő kórházi ellátást. A betegség tünetei olyan alarmírozók, hogy szerencsére elég gyorsan orvoshoz kerül a gyerek, aki azonnal a megfelelő intézménybe küldi, viszi a gyereket, olyan helyre ahol biztonságosan tudják a meningitises betegeket kezelni, ahol megfelelő mikrobiológiai intenzív osztályos háttér, sebészeti ellátás áll szükség esetén rendelkezésre.

A sok kórokozó közül gyerekkorban a leggyakoribb kórokozók a Haemophilus influenzae, a Pneumococcus, és a meningococcus. Mindhárom ellen van védőoltás. A legtöbb megbetegedést okozó Haemophilus influenzae ellen évek óta kötelező védőoltás van forgalomban. A Pneumococcus az ajánlott oltások közé tartozik, de 2 éves korig ingyenes. Mindez nagyszerű dolog, hiszen ha tényleg akkora nagy a veszély, valóban a megelőzés a legjobb módszer. A menincgococcus ellen is létezik védőoltás, de ezért fizetni kell,orvos írja fel receptre és az úgynevezett ajánlott vagy választható oltások között szerepel. Ennek sok oka lehet nem tisztem eldönteni hiszen nem is értek hozzá nem vagyok sem infektológus, sem epidemiológus vagyis olyan valaki, aki a fertőzésekkel és a járványokkal foglakozik.

A TV 2 riport ha jól gondolom, erről a kórokozóról és erről a védőoltásról készült. Gondolom ezt azért, mert most más műsorokban is látni lehetett ezzel kapcsolatos információt. Ez a Nesseria meningitidis nevű kórokozó 1887 óta ismert baktérium. Akkor egy beteg agyfolyadékából sikerült izolálni. Sok mindent tudunk azóta róla. Több törzsük ismeretes, aminek alapján különböző csoportokba soroljuk őket. Mindez a járványok szempontjából lehet fontos, hogy milyen antigén tulajdonságokkal rendelkeznek. A szakemberek az ABC betűi alapján különböztetik meg ezeket az úgynevezett szerotípusokat. (ABC: XYW. Bizonyos törzsek képesek nagy járványokat okozni.) Maga a kapható oltóanyag is törzs specifikus.

Ami nagyon ijesztő és ezért híradások is kiemelik, az az a tény, hogy a teljesen jól lévő gyereken nagy betegség tünetei jelentkeznek. Abban az esetben, és ez a legszerencsétlenebb kimenetel, ha valamiért az elszaporodó kórokozókból egy méreganyag, úgynevezett endotoxin szabadul fel a gyerek, vagy felnőtt is akár vérzékenység tüneteit mutatja, bevérzések láthatók, sokkos állapot alakul ki, és az ilyen beteget bizony sajnos nagyon hamar elveszítjük. A gennyes agyhártyagyulladás ma már lényeges jobb eséllyel gyógyítható, mint évtizedekkel ezelőtt. Ha a meningococcus fertőzést szenvedett egyén gyorsan kórházba kerül, és megkapja a megfelelő kezelést, akár nyom nélkül gyógyulhat is. A kezelés részben az idegrendszerbe bejuttatott antibiotikumokból, valamint a gyulladás következtében létrejövő agynyomás tüneteinek csökkentéséből áll.

Kedves Anyuka! Nehéz úgy tanácsot adnom, hogy érzelmileg kívül maradjak. Nem ismerem a körülményeiket sem, a gyerekeket sem. Gyakori betegségek, gyengébb immunrendszer esetén az igen mellett szavaznék. Van azonban egy kétségem, ha valóban akkora a veszély miért függ ez a szülők pénztárcájától Minden esetben azt szoktam mondani egyéni elbírálás a megfelelő hozzáállás. Abban az esetben azonban ha a hírek arról számolnak be járványügyi helyzet van (volt ilyen néhány éve egy laktanyából induló meningococcus fertőzésről volt akkor szó) mindenképpen be kell adni az oltást. Szerencsére ilyenről most nincs szó. Lehet, nagyon fog rám a szakma orrolni, különösen azok akik a mindent adjunk be mellett kardoskodnak, de akkor sem tudok még így nyilvánosan sem mást mondani mint amit helyesnek vélek.


Kulcsszó: influenza, fertőző betegség, oltás

 

Szükséges-e a kullancs elleni védőoltás?

2012. május 6.  -  41.  cikk kinyitása

Kedves Doktornő!

Mindenekelőtt szeretnék gratulálni kitűntetéséhez! Van egy 10 éves kisfiam, és egy hat éves lányom. A kérdésem csak annyi lenne, hogy Ön javasolja-e a kullancs elleni védőoltást?

Szép hetet kívánok!

Olga

 

Kedves Olga!

Igen, sőt nagyon is IGEN! És itt az idő, még most, a kullancsok megjelenése előtt kell elkezdeni az oltások beadását. Az alapoltás három részből áll, amit az oltóanyag leírásában szereplő oltási séma szerint kell beadni. Nézzük tehát, miről is van szó? Melyik nagy csoportba is tartozik ez a betegség? Milyen lehetőségünk van a megelőzésre, a gyógyításra?
Állatról emberre terjedő fertőzések, sőt ezen belül az úgynevezett vektorok által terjesztett fertőzések között jelentős helyet foglal el a kullancsencephalitis. Magyarul az a betegség, melynek kórokozója egy vírus, a kullancsencephalitis vírus (KEV). A kullancsokról tudjuk számtalan betegséget terjeszthetnek (pl:Lyme-kór, nyúlpestis, Q-láz, babesisosis, erlichiosis), melyek közül kiemelkedő jelentőségű az úgynevezett: tavaszi-nyári vírusos agyvelőgyulladás.
Vektora, magyarul átvivője (járványtanban két élőlény között a fertőzési láncot fenntartó harmadik élőlényt jelölik ezzel a kifejezéssel) az Ixodes ricinus vagyis a közönséges vagy vörös hasú kullancs.

A világon számtalan kullancsfaj él, az összes kontinensen szinte mindenütt megtalálhatók. Hazánkban kb. 20 fajta kullancs fordul elő, ez a vörös hasú okozza a legtöbb emberi kullancscsípést és az emberre veszélyes két legfontosabb betegség terjesztője (agyvelőgyulladás, Lyme-kór). Vadon élő kisállatok képezik a természeti gócot. Tőlük a kullancsok vérszívás útján fertőződnek a kullancsencephalitis (KEV) vírussal, és fertőzik tovább az embert (Ritkán fertőzött nyers tehén- vagy kecsketej fogyasztásától is létrejöhet emberi fertőzés).

A kullancsok köztudottan az erdőkben élnek, kedvelik az aljnövényzetet. Utálják a fényt és a nagy meleget, de rosszul tűrik a száraz hideg telet is. Ilyenkor emlős állatokon begubózva vagy az aljnövényzetben vészelik át a hideg időt. Jó tudni enyhe tél után lényegesen több kullancsra lehet számítani! Vektorok mondjuk, ami azt jelenti : közvetítők, elsősorban vérszívó ízelt lábúak mint pl: szúnyog, bolha tetű, kullancs, amelyek egyik élőlényről a másikra visznek át kórokozókat. Maguk a vektorok, tehát a közvetítők nem betegszenek meg. Ennek az a jelentősége, hogy az az állat, amelyik egyszer fertőződött, élete végéig megtartja fertőzőképességét. Nagyon hosszú és bonyolult folyamat ez, azt sem mondanám, nagyon gusztusos, de a betegség a fertőzés nem gusztus kérdése. Amit lényeges tudni ebből, hogy az emberi fertőződés kockázata jelentősen függ az időjárási tényezőktől.

Tavaszi-nyári betegség mondjuk az agyhártyagyulladásra, és ez azért van így, mert a kullancsok aktivitása egybeesik az ember tavaszi nyári kirándulásaival, gombászásával. Így jutunk a természetben a kullancsok közelébe. Sajnos ma már odáig „merészkedtek” a kullancsok, hogy a Margitsziget is tele van velük. Kullancscsípésre magas füves sűrű bozótos területen, lombos erdőkben számíthatunk leginkább. Megfelelő öltözettel a csípés kockázata csökkenthető, de csak csökkenthető. Van itt azonban egy fonák helyzet, bizonyára tavasszal vagy nagy nyári melegben senki sem kirándul szívesen szkafanderben. Van azonban, amit nem árt tudni. Mivel a kullancs a bő lötyögő szárú vagy aljú ruhadarabokat kedveli (döbbenetes, miket nem tudnak megfigyelni a kutatók), jó ha mindent betűrünk a nadrágba, zokniba. Ha mégis kibírhatatlan meleg van jobb a meztelen felsőtest, mivel a kullancs utálja a fényt és a meleget. Mindezek csupán apró trükkök nem jelentenek igazi védelmet. Azt az agyvelőgyulladás esetében az aktív immunizálás vagyis a védőoltás beadásával lelet elérni. Az aktív immunizáláshoz jelölt vírust tartalmazó oltóanyagot használunk.

Az oltás nem tartozik a kötelező védőoltások közé (sajnos). Receptköteles, orvos írja fel és adja is be a sémának megfelelően a 3 oltást ami az alapoltást jelenti. Már két oltás beadása is jelentős védelmet biztosít, természetesen nem a kullancs csípésével, hanem a fertőzéssel szemben. A harmadik oltás után ez a védelem teljessé válik. A védettség nem életre szóló, bizonyos meghatározott időben emlékeztető oltás beadása szükséges (először 3 évvel az utolsó, vagyis a 3.oltás után a későbbiekben 5 évente jár mindig egy emlékeztető oltás). A betegség szezonális, a fertőzések 75 %-a a tavaszi, nyári időszakra esik. Jó lenne, ha a gyerekek a tavasz beköszönte előtt mind a három oltást megkapnák, hogy teljes védettséget élvezzenek. Mivel az oltás rendje olyan, hogy erre minimum 10 hónapra van szükség, nem tűzoltásként kellene kapkodni a jó idő (és ezzel együtt a kullancsok) megérkezésekor, hanem tavaszra már legalább 2, de optimális esetben mindhárom oltáson túl kellene lenni. Ha például nyár végén kezdjük az oltást, következő tavaszra a gyerek védettsége kialakul. Természetesen a tavasszal elkezdett oltási rend is jobb, mint az oltások elmaradása.

Az oltóanyag 1 éves kortól adható, természetesen felső korhatár nincs, de tudni kell: nagyobb gyereknek (életkor és súlyfüggő a dolog) már a felnőtteknek való oltóanyagot kell beadni. Ezt természetesen a receptet felíró orvos is jól tudja. A kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladásnak nincs oki terápiája, vagyis nincs rá gyógyszer, specifikus kezelés. Csak tüneti terápiát tudunk alkalmazni.

Kedves Olga! Remélem sikerült meggyőznöm.
A kullancsok által terjesztett másik betegségről a Lyme-kórról, bízom benne, lesz még módom egy következő alkalommal írni.


Kulcsszó: , fertőző betegség

 

Kell-e műteni a sérvet?

2012. május 5.  -  40.  cikk kinyitása

Tisztelt Gyarmati Andrea!

Kislányomnak kicsike, csak tapintással észrevehető köldöksérve van, az orvos mégis azt mondta, hogy meg kellene műteni. Ez tényleg elkerülhetetlen, vagy esetleg (és igazán nem zavaró!) elkerülhető lenne a műtét? És ha muszáj, akkor egy ekkora gyereket elaltatják, vagy érzéstelenítőt használnak? Minden jót kívánok,

Léna mamája

 

Kedves Anyuka!

Sérvről akkor beszélünk, ha valamely szerv vagy szervrészlet előnyomul azon a szöveten vagy azokon a szöveteken keresztül, amelyek a szervet normális esetben körülhatárolják. A sérvek előfordulása csecsemő illetve gyerekkorban nem ritka dolog. Elhelyezkedésétől függően megkülönböztetünk hasfali, lágyék, rekesz, köldök feletti és köldöksérvet. A köldöksérv a köldökgyűrű tökéletlen elzáródásának következménye. A köldök felett váltakozó mértékben előugró képletként észlelhető. A hasizomzaton több helyen „csatorna” megy át. A szeméremdomb két oldalán például egy-egy járat vezet a hasüregből a herezacskóba, amelyben ér ideg és az ondóvezeték halad. Hasonló csatorna van a lányokban is, ami a nagyajkakba vezet. Ez azonban üres. Ha ezek a csatornák a kelleténél tágabbak, akkor ebbe más szerve is pl. egy bélszakasz is becsúszhat, ezt nevezzük sérvnek. Orvosi neve: hernia, ami kitüremkedést jelent.

A fent leírt lágyéksérv mellett a leggyakoribb a köldökgyűrű kitüremkedése. A köldököt a bőr alatt egy izomgyűrű alkotja. Ha ez a kelleténél tágabb ide is kitüremkedhet egy bélkacs. Ezt nevezzük köldöksérvnek. Viszonylag gyakori hogy a csecsemő köldöke a has szintje fölé kitüremkedik elboltosul, és egy kidudorodás észlelhető. Oldalról nézve ez a dudor leginkább egy felfújt rágógumihoz hasonlít. Mindez általában a születést követően vagy már az első hetekben észlelhető. Oka a köldökgyűrű és a környező hasizmok életkornak még megfelelő gyengesége erőtlensége, ami nem azonos a köldöksérvvel. Ez a kis kidudorodás amint a baba forogni kezd és emelgeti a fejét, a felsőtestét a hasizmok erősödésével szépen megszűnik. A köldöksérv a záróizom gyengesége, ami a fent leírt spontán tornával javulhat ugyan, de nem szűnik meg teljesen.

Nézzük hogyan is van ez az egész. mire is való a köldök? Édesanyánk hasában a köldökzsinór az, amin keresztül a baba összeköttetésben van az anyai szervezettel, és ezen keresztül a külvilággal. A baba a köldökzsinóron keresztül, lélegzik, táplálkozik és üríti ki anyagcseréjének salakanyagait. Közvetlenül a megszületés után a köldökzsinórt lekötik és átvágják, lehetőleg a baba testéhez közel. A megmaradt csonk azután összeszárad, és 2-3 hét után (kinél előbb kinél később) magától leesik. A csonk leválása után nyers sebfelület marad vissza (épp úgy néz ki, mint mikor elvágjuk magunkat és a vágás helyén egy varr látható) ami pár nap néha pár hét alatt gyógyul be tökéletesen.

Mindjárt itt említeném meg mert fontos köldöksérv nem attól keletkezik, hogy itt az ellátás vagy elvágás körül történt valami ami hibás volt. Amikor a bőr már befedi a köldököt, a hasfal izmos rétege még egy ideig nyitva van. Ha a baba sír, kicsi falrészlet préselődhet ki ezen a nyíláson és ettől a köldök kissé elődomborodik. Ez maga a köldöksérv. Ha a köldökgyűrűnek nevezett nyílás nem nagyobb a normálisnál, ha a kiboltosulás nem nagyobb egy borsónál, van rá remény, hogy ahogy a képletek szépen elrendeződnek, a gyűrű magától is zárul a sérv eltűnik. Ha a gyűrű tágabb a kiboltosulás, nagyobb hosszabb időre van szükség, és akkor sem biztos hogy spontán záródás következik be. A köldöksérv legtöbbször veszélytelen, nem szokott kizáródni (ellentétben a lágyéksérvvel ami viszont képes a kizáródásra).

A köldöksérv azonban nem szép, főleg ha nagyobb, ezért amennyiben spontán nem javult, szűnt meg, általában 3 éves kor körül műtéti úton zárni kell. Kedves Anyuka! Nem írja mennyi idős a kislánya. Azt sem háziorvosuk vagy sebész javasolta-e a műtétet. Szerintem egy kislánynak legyen szép a köldöke. Persze egy kisfiúnak is! Ha elmúlt már 3 éves talán érdemes a műtéti megoldást választani. Ha még nem, várhatnak. Azt ugyan nem pontosan értem miért javasol az orvos műtétet, és hogyan derült fény sérvre, ha mint Ön írja nem is látszik csak tapintással észlelhető.


Kulcsszó: sérv

 

Büfiztetés

2012. május 5.  -  39.  cikk kinyitása

Kedves Doktornő!

Nyolc hetes kisfiam, Máté 30- 45 perc után sem büfizik. Normális ez? Mit tegyek? Letehetem így is aludni, vagy legyek tovább türelmes? Így olyan, mintha én nem hagynám aludni.
Előre is köszönöm a segítségét!

Eszter

 

Kedves Eszter!

Vannak nagy és fontosnak vélt hitek a babák gondozásával kapcsolatban. Ezek egyike az ominózus büfi kérdés is. Sok kismama, és persze ezzel együtt pici baba életét nehezítik meg ezek a kőbe vésett utasítások, hogy például a babának okvetlenül és azon belül is mindjárt hármat kell büfiznie evés után. Én ezt a magam részéről sohasem értettem, de persze lelkesen szorongtam annak idején a kisfiamat, mert az én Mátém kettőnél többet sose volt hajlandó büfizni.

Kedves Anyuka! Nézzük, mire is való, mi célt is szolgál a büfizés. Nyilván a baba érdekében lett kitalálva, nevezetesen azért hogy az evés közben lenyelt levegő távozhasson. Némelyik csecsemő olyan mohón eszik, nyeldekel, hogy az étellel együtt egy csomó levegőt is lenyel. Ez aztán egy nagy buborék formájában gyűlik össze a gyomorban ami feszülést és kellemetlenséget okoz a babának olyannyira, hogy nem is képes miatta tovább enni. Az ilyen babákat nem árt evés közben is megbüfiztetni. Vannak azonban olyan, főleg szopós pici babák, akik szépen eszegetnek és nem nyeldekelnek levegőt közben. Ők igazán nem képesek büfizni, hiszen nincs is mit, és közben mindig az az érzésem, nem is nagyon értik miért csinálják szüleik az összes büfiztető trükköt velük.

Az étkezés végén minden babát érdemes vállra tenni, hátát picit simogatva megpróbálni megbüfizetni. Ha egy babát büfiztetés nélkül lefektetünk és sok levegő van a hasában néhány percen beül nyugtalan lesz, ha nem büfögtettük meg rendesen. Az a kisbaba aki nem büfizik az étkezés végén, de utána is nyugodt az ágyában az egyszerűen nem nyelt levegőt. Mindez néhány perc alatt kiderül, nem érdemes többet kísérletezni vele. Kedves Eszter! Csinálja csak lelkesen a büfiztetést, de ne tulajdonítson túlságosan nagy fontosságot a dolognak.

Volna itt még egy dolog, amit szívesen megosztanék Önnel. Miért büfizik a baba, ez a kérdés? És tényleg úgy van az gyakori gond fiatal csecsemőknél, hogy feszítik hasukat a bélgázok, és valóban szinte szertartásszerűen büfiztetjük is őket lelkesen. Sok évvel ezelőtt olvastam egy nagyon érdekes könyvben hogy törzsi környezetben élő asszonyoknak nincs ilyen típusú problémájuk. Hogyan lehetséges ez szólt akkor a biológus kutató kérdése. A tej és a lenyelt levegő elegye feszíti a baba gyomrát és a csecsemő csak akkor könnyebbül meg, ha ettől a feszítő valamitől megszabadul, nevezetesen ha a levegő kipréselődik. Hogy lehet az, hogy van akinél ez nem okoz panaszokat. Először is azt nézték meg, hogyan is néz ki a pici baba evése. Megállapították, hogy a nagyon fiatal csecsemő szája nem elég izmos még ahhoz, hogy hézagmentesen tapadjon a mellbimbóra vagy a cumisüveg szívókájára. (Csak csendben tenném hozzá a természet micsoda fantasztikus dolgokat képes kitalálni: A baba ajkán látható sokak által hólyagnak leírt jelenség épp a vákumot van hívatott elősegíteni. Ezeket a hólyagocskákat szopóhólyagnak is hívjuk, nem pedig valami kipállás a baba száján, mint ahogy sokan képzelik.) Tehát nem olyan szoros a zárás hogy a levegő ne szökhetne be a száj sarkánál. A baba erősen szív, így levegő is áramlik a tej mellett a gyomorba. Itt nincs különbség a nyugati és a törzsi környezetben élő csecsemők között hiszen mindkét esetben fennáll még a zárás tökéletlensége. (Ez kb. 6 hónapos korra válik tökéletessé amikor is megszűnik a büfi kérdés is.) A különbség mondják a kutatók az etetés módjában van. A törzsi környezetben élő babákat függőlegesebben tartják, ezért a levegő könnyebben kerül felülre és könnyedén spontán távozhat. Ezen azért érdemes elgondolkozni. Ezt az elméletet látszik alátámasztani az is hogy a kenguruban hordott nyugati babák is ritkábban igényelnek büfiztetést. Lényeg a függőleges helyzet, ami végülis büfiztetésnél is hasznos lehet.

Ha a tej ömlik, vagy ha nagyon nehezen jön, mindkettő sok levegő nyeléssel járhat. Azt sem árt tudni a sírás maga is - a hossza sírás levegőnyeléssel járhat. Talán még valami amit érdemes megjegyezni. Ha a babát oldalára fordítjuk étkezés után (nagyon ügyes támasztékokat lehet már erre a célra kapni) előnyösebb, ha a jobb oldalára fekszik, mint ha a balra. A gyomorszerkezetéből következően ez a fogás csökkentheti a gondokat, és segíti a megrekedt levegő kijutását. Kedves Eszter! Tegye le nyugodtan a babát és pihenjenek mind a ketten. Remélem sikerült megnyugtatnom.


Kulcsszó: , anyatej, evés, újszülött

 

Fitymaszűkület

2012. április 10.  -  38.  cikk kinyitása

Kedves doktornő!

Van egy tíz éves fiam. Észre vettem, hogy amikor mossuk a nemi szervét, a bőrt nem tudja felhúzni a hímvesszején. Hogy most ez problémát jelent vagy nem. Lehet, ezt hívják fityma szűkületnek. Mit kell tennem? Kérem tanácsát.

Előre is köszönöm.

Egy tanácstalan anyuka

 

Kedves Tanácstalan Anyuka!

Az hogy 10 éves kisfiánál most vette észre, hogy esetleg fitymaszűkülete van az bizony szerintem problémát jelent. Ennek jóval korábban lett volna itt az ideje, de természetesen sosincs késő orvosolni a helyzetet. Itt persze mindjárt felmerül bennem egy kérdés, hogy volt-e valaha olyan időszak a kisfiú életében, amikor az előbőrt teljesen hátra lehetett húzni a makkról és valami miatt (pl: gyulladás, fertőzés) ismét visszatapadt, vagy a tökéletes hátrahúzás a makk teljes egészéről sose volt kivitelezhető. Miért is lényeges ez, kérdezhetné?

Születés után nem sokkal minden újszülöttet megvizsgálunk. Úgy is mondhatnám, fogadjuk a kis új jövevényt és megnézzük rendben, jól működik-e mindene. Ennek a vizsgálatnak fontos része a nemi szervek (latinul: genitáliák) megtekintése. Egy kóros vizelet lelet értékelése sem reális a terület megtekintése nélkül, mert lehetséges, hogy genny, vér, baktérium mindkét nemű csecsemőben vagy kisgyerekben a genitális területről származik. A kisfiúk vizsgálatánál meg kell nézni a péniszen az előbőrt és azt, hogy a húgycsőnyílás a makkon jó helyen van-e illetve, hogy a húgycsőnyílás kellően tág-e? Meg kell állapítani, hogy nincs-e olyan fitymaszűkület, amely a vizelést akadályozná. Van itt valami nagyon érdekes fejlődéstani dolog, ami fontos a későbbiek megértése szempontjából.

A fityma a hímvessző makkját borító bőrdarab. Ez a bőrdarab és a makk egy embrionális telepből, az úgynevezett tuberculum urogenitaléból fejlődik ki. A kisfiúk úgy jönnek a világra, és ez a lényeg, hogy ez a közös embrionális telepből fejlődött, de különböző formájú két szerv születéskor még nem vált el teljesen egymástól. A makk és a fityma belső lemeze sejtesen és lap szerint egymáshoz van tapadva, és csak a hatodik és a huszonnegyedik hónap között, tehát féléves és kétéves kor között válik el egymástól. Orvosilag is celluláris adhesio (magyarul: sejtes összetapadás) a neve, és azt kell tudni róla, hogy csecsemőkorban teljesen normális, fiziológiás jelenség, ezért ebben a korban semmilyen beavatkozást nem igényel. Ha éretlen állapotban piszkáljuk, leválasztani próbáljuk berepedhet, nemegyszer a bolygatás következtében gyulladás keletkezhet és másodlagos fitymaszűkület jön létre a hegesedés miatt. Ennyit tehát a kezdetekről.

A kisfiúk hímvesszőjének tisztításakor minden erőszakos beavatkozás tilos, mert csak baj származhat belőle. Általában legkésőbb kétéves korra a fityma magától hátrahúzódik. Addig is természetesen ezt a területet is tisztán kell tartani óvatosan, amíg megy megmozdítani az előbőrt és az alatta összegyűlt váladékot, faggyút el kell távolítani. Abban az esetben, ha a vizelet nem távozik rendesen, egyenletesen, vagy csak lassan csöpög esetleg a fityma a nyomástól felfújódik és a vizelet szanaszét spriccel, tanácsos azonnal orvoshoz fordulni. Valódi fitymaszűkületnél a fitymát nem lehet hátrahúzni. Ez akár fájdalommal, kényelmetlenséggel is járhat, és a fertőzésveszély is fokozottabb.

Kedves Anyuka! Még a legtoleránsabb tanácsok is 6 évben maximalizálják a dolog türelmi idejét, vagyis azt mondják forduljon orvoshoz, ha 5-6 éves korig nem tágul magától a gyerek fitymája. A 1o éves kor bőven túl van a türelmi időn. Nem egészen világos számomra, hogy Ön miért csak most szembesült ezzel a problémával, de ez most a megoldás szempontjából nem is fontos. Mutassa meg minél előbb a gyereket orvosuknak, aki eldönti mi a teendő. Van-e szükség esetleg sebészeti beavatkozásra, vagy megoldható-e a szűkület más módon (enyhe szűkület esetén orvos által végzett kíméletes tágítás és, vagy szteroidos krém használata is fokozatosan megszüntetheti a szűkületet). Sok későbbi kellemetlenséget és fájdalmat spórolhat meg kisfiának, ha ennek a gondnak most a végére járnak.


Kulcsszó: fitymaszűkület, vizelet

 

Szükséges-e a kullancs elleni védőoltás?

2012. április 10.  -  37.  cikk kinyitása

Kedves Doktornő!

Mindenekelőtt szeretnék gratulálni kitűntetéséhez! Van egy 10 éves kisfiam, és egy hat éves lányom. A kérdésem csak annyi lenne, hogy Ön javasolja-e a kullancs elleni védőoltást?

Szép hetet kívánok!

Olga

 

Kedves Olga!

Igen, sőt nagyon is IGEN! És itt az idő, még most, a kullancsok megjelenése előtt kell elkezdeni az oltások beadását. Az alapoltás három részből áll, amit az oltóanyag leírásában szereplő oltási séma szerint kell beadni. Nézzük tehát, miről is van szó? Melyik nagy csoportba is tartozik ez a betegség? Milyen lehetőségünk van a megelőzésre, a gyógyításra?
Állatról emberre terjedő fertőzések, sőt ezen belül az úgynevezett vektorok által terjesztett fertőzések között jelentős helyet foglal el a kullancsencephalitis. Magyarul az a betegség, melynek kórokozója egy vírus, a kullancsencephalitis vírus (KEV). A kullancsokról tudjuk számtalan betegséget terjeszthetnek (pl:Lyme-kór, nyúlpestis, Q-láz, babesisosis, erlichiosis), melyek közül kiemelkedő jelentőségű az úgynevezett: tavaszi-nyári vírusos agyvelőgyulladás.
Vektora, magyarul átvivője (járványtanban két élőlény között a fertőzési láncot fenntartó harmadik élőlényt jelölik ezzel a kifejezéssel) az Ixodes ricinus vagyis a közönséges vagy vörös hasú kullancs.

A világon számtalan kullancsfaj él, az összes kontinensen szinte mindenütt megtalálhatók. Hazánkban kb. 20 fajta kullancs fordul elő, ez a vörös hasú okozza a legtöbb emberi kullancscsípést és az emberre veszélyes két legfontosabb betegség terjesztője (agyvelőgyulladás, Lyme-kór). Vadon élő kisállatok képezik a természeti gócot. Tőlük a kullancsok vérszívás útján fertőződnek a kullancsencephalitis (KEV) vírussal, és fertőzik tovább az embert (Ritkán fertőzött nyers tehén- vagy kecsketej fogyasztásától is létrejöhet emberi fertőzés).

A kullancsok köztudottan az erdőkben élnek, kedvelik az aljnövényzetet. Utálják a fényt és a nagy meleget, de rosszul tűrik a száraz hideg telet is. Ilyenkor emlős állatokon begubózva vagy az aljnövényzetben vészelik át a hideg időt. Jó tudni enyhe tél után lényegesen több kullancsra lehet számítani! Vektorok mondjuk, ami azt jelenti : közvetítők, elsősorban vérszívó ízelt lábúak mint pl: szúnyog, bolha tetű, kullancs, amelyek egyik élőlényről a másikra visznek át kórokozókat. Maguk a vektorok, tehát a közvetítők nem betegszenek meg. Ennek az a jelentősége, hogy az az állat, amelyik egyszer fertőződött, élete végéig megtartja fertőzőképességét. Nagyon hosszú és bonyolult folyamat ez, azt sem mondanám, nagyon gusztusos, de a betegség a fertőzés nem gusztus kérdése. Amit lényeges tudni ebből, hogy az emberi fertőződés kockázata jelentősen függ az időjárási tényezőktől.

Tavaszi-nyári betegség mondjuk az agyhártyagyulladásra, és ez azért van így, mert a kullancsok aktivitása egybeesik az ember tavaszi nyári kirándulásaival, gombászásával. Így jutunk a természetben a kullancsok közelébe. Sajnos ma már odáig „merészkedtek” a kullancsok, hogy a Margitsziget is tele van velük. Kullancscsípésre magas füves sűrű bozótos területen, lombos erdőkben számíthatunk leginkább. Megfelelő öltözettel a csípés kockázata csökkenthető, de csak csökkenthető. Van itt azonban egy fonák helyzet, bizonyára tavasszal vagy nagy nyári melegben senki sem kirándul szívesen szkafanderben. Van azonban, amit nem árt tudni. Mivel a kullancs a bő lötyögő szárú vagy aljú ruhadarabokat kedveli (döbbenetes, miket nem tudnak megfigyelni a kutatók), jó ha mindent betűrünk a nadrágba, zokniba. Ha mégis kibírhatatlan meleg van jobb a meztelen felsőtest, mivel a kullancs utálja a fényt és a meleget. Mindezek csupán apró trükkök nem jelentenek igazi védelmet. Azt az agyvelőgyulladás esetében az aktív immunizálás vagyis a védőoltás beadásával lelet elérni. Az aktív immunizáláshoz jelölt vírust tartalmazó oltóanyagot használunk.

Az oltás nem tartozik a kötelező védőoltások közé (sajnos). Receptköteles, orvos írja fel és adja is be a sémának megfelelően a 3 oltást ami az alapoltást jelenti. Már két oltás beadása is jelentős védelmet biztosít, természetesen nem a kullancs csípésével, hanem a fertőzéssel szemben. A harmadik oltás után ez a védelem teljessé válik. A védettség nem életre szóló, bizonyos meghatározott időben emlékeztető oltás beadása szükséges (először 3 évvel az utolsó, vagyis a 3.oltás után a későbbiekben 5 évente jár mindig egy emlékeztető oltás). A betegség szezonális, a fertőzések 75 %-a a tavaszi, nyári időszakra esik. Jó lenne, ha a gyerekek a tavasz beköszönte előtt mind a három oltást megkapnák, hogy teljes védettséget élvezzenek. Mivel az oltás rendje olyan, hogy erre minimum 10 hónapra van szükség, nem tűzoltásként kellene kapkodni a jó idő (és ezzel együtt a kullancsok) megérkezésekor, hanem tavaszra már legalább 2, de optimális esetben mindhárom oltáson túl kellene lenni. Ha például nyár végén kezdjük az oltást, következő tavaszra a gyerek védettsége kialakul. Természetesen a tavasszal elkezdett oltási rend is jobb, mint az oltások elmaradása.

Az oltóanyag 1 éves kortól adható, természetesen felső korhatár nincs, de tudni kell: nagyobb gyereknek (életkor és súlyfüggő a dolog) már a felnőtteknek való oltóanyagot kell beadni. Ezt természetesen a receptet felíró orvos is jól tudja. A kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladásnak nincs oki terápiája, vagyis nincs rá gyógyszer, specifikus kezelés. Csak tüneti terápiát tudunk alkalmazni.

Kedves Olga! Remélem sikerült meggyőznöm.
A kullancsok által terjesztett másik betegségről a Lyme-kórról, bízom benne, lesz még módom egy következő alkalommal írni.


Kulcsszó: oltás

 

O láb

2012. április 10.  -  36.  cikk kinyitása

Kedves Gyarmati Andrea!

Kislányom lába karika. Mi okozhatja az O-lábat és hogyan tehetünk ellene? Nagyon meg vagyok ijedve!

Üdvözlettel,

Bori

 

Kedves Bori!

Azt kérdezi mit tehetne azért, hogy kislányának ne legyen O-lába? Én meg azt kérdezem, mennyi idős ez a kislány, mert az elváltozás szempontjából ez egyáltalán nem mindegy. Az X (orvosi nevén valgus) állás, illetve az O (varus) állás amennyiben nem kóros csontritkulás következménye, vagy nem veleszületett csontváz rendellenesség, általában – bár elég ijesztően tud kinézni, a gyerek lábának fejlődésével spontán rendeződik, magyarul elmúlik.

Nézzük az O –deformitást. Gyakorlatilag a térdízületben történő elhajlásról van szó, amely mind a combcsont, mind a szárkapocscsont elhajlásából állhat. Tehát a deformitás képzésében mindkét csont részt vehet. Enyhe fokú görbület – varus helyzet – nagyon gyakori az 1. és 2. életévben. Ha tehát kislányuk ennyi idős, a probléma nem probléma, mert ez a növekedés folyamán, spontán korrigálódni fog. Azt sem árt tudni, hogy az elváltozás fokozódásának látszatát keltheti, ha a csípők befelé fordított helyzetben vannak, vagyis a gyerek kicsit befelé csámpít. Ezt úgy láthatja Anyuka leginkább, hogy a térdek nem előre néznek pontosan, hanem egymás felé vannak fordulva. Ha a kisgyerek kövér is, és a combok külső felszínén nagyobb mennyiségű zsír található az optikailag még inkább fokozza a görbületet látszatát. Ilyenkor a lábak egyenesbe hozása, vagyis a térdek előre tekintő helyzetében vizsgálatkor kiderül, hogy a szülők által észlelt O-láb gyakorlatilag jelentéktelen. Sokszor látjuk, hogy az ilyen O-lábú gyerekek lába kiegyenesedik, majd ha nagy súlyúak, esetleg éppen X lábúvá válnak a későbbiekben.

Természetesen különböző betegségek is okozhatnak O alakú görbületet. A manapság már nem létező (vagy nagyon elvétve előforduló) angolkór, csontosodási zavarok, vagy a növekedési porc egyéb károsodása az, ami ilyenkor szóba jöhet. Ezek eldöntése, kivizsgálása és a szükséges kezelés meghatározása ortopéd szakorvos feladata. A születés után közvetlenül észlelt láb deformitás, amely általában O-lábat jelent, egy méhen belüli helyzet következménye is lehet. A viszonylag szűk hely miatt a láb kényszertartása következtében alakul ki. Van olyan eset is, ahol a görbe láb öröklött hajlamra vezethető vissza. Az első esetben ez az O láb az egész csecsemőkor alatt megmarad, és csak akkor kezd fokozatosan kiegyenesedni, amikor a gyerek járni kezd. Ellentéte a késői csecsemőkorban kialakuló angolkóros eredetű görbület, amely mint már írtam manapság a megfelelő megelőzés (D vitamin) miatt alig fordul elő, illetve csupán olyan esetekben, ahol a D vitamin felszívódása valami egyéb ok miatt zavart szenved.

Kedves Bori! Nem tudom van-e görbe lábú a családban, hány éves a kislánya, kapta-e kellő adagban a D vitamint, volt-e valamilyen felszívódási zavara, mindezek oki szerepet játszhatnak a görbület kialakulásában illetve fennállásában. Kérjen segítséget. Ha kislánya beleillik a leírt kategóriába, és pici még ne aggódjon, ha nagyobbacska, vagy egyenes volt a lába azután görbült el vigye ortopéd szakrendelésre (beutaló kell hozzá a háziorvostól). Még egy dolog lenne, amit nem győzünk elégszer hangoztatni. A láb fejlődésének is meg van a maga menete. A túl korai erőltetésből károsodások jöhetnek létre. Ne kényszerítsük előbb felállni, vagy járni a gyereket, mint ahogy azt magától megtenné. Nem lustaságból nem áll fel, vagy indul el egy baba, ha úgy tűnik nincs kedve felállni az annak a jele nem elég erős még a lába egy új terheléshez. Ne menjen bele olyan értelmetlen versenyzésbe, hogy a másik anyuka gyereke mit tud már sokkal fiatalabban, amit az Önöké még nem.

 

Megfelelő táplálás

2012. április 2.  -  35.  cikk kinyitása

Kedves Doktornő!

Kisfiam egy éves. Kb. egy hete fél napig tartó kisebb láza volt, utána pár napig furcsa, nyúlós széklete. Azóta nincs étvágya, inkább csak szopizni akar, meg a száraz ételeket kívánja (pl. abonett). Valamilyen fertőzés okozhatta ezt vagy esetleg ételallergiára is lehet gondolni?
(Bár nem evett közvetlenül előtte új dolgot, de tejterméket azóta nem adok neki.)

Viola és Zsongor

 

Kedves Viola!

Az hogy 1 éves kisfiának néhány órára kisebb láza volt, majd ezt követően néhány napig nem teljesen normálist kakilt semmi esetre sem azt juttatja eszembe, hogy a gyereknek ételallergiája lenne. Ha egy kisgyerek megbetegszik, ezt mi szülők vagy felnőttek úgy vesszük észre: másképp viselkedik, mint szokott. Lázas lesz, étvágytalanná válik, esetleg bújósabb, fáradékonyabb, többet alszik. Ez azért szerencsés dolog, mert ezek a tünetek felhívják figyelmünket egy meglévő bajra, amit aztán valamilyen módon orvosolni kell.

Sokszor azt gondolom, a gyerekek szervezete sokkal „okosabb” mint mi, akik attól való félelmünkben hogy „jaj mi lesz, ha nem eszik” megpróbáljuk megtömni az egyébként enni nem kívánó gyereket. A szervezet pontosan tudja, mire van szüksége. Ha erőit egy kórokozó legyen az vírus, baktérium vagy bármi más egyéb legyőzésére kell mozgósítani, nem pazarol felesleges energiákat az emésztésre. A szervezet felméri, mennyi tartalék áll rendelkezésre (és szerencsére azért ha a gyerek nem él olyan rossz körülmények között, hogy éhezne, bőven van tartalék) és minden erőt a minél gyorsabb gyógyulásra fordít. Mindig elvarázsol a természet bölcsessége, az emésztés energiáját úgy lehet „megspórolni” hogy nem kerül étel egy rövid ideig a gyerek gyomrába. Ennek az a legegyszerűbb módja, ha a szervezet étvágytalanságot generál.

Ne értsen félre, itt néhány napról van szó, amikor az erők átcsoportosítása hasznos a gyógyulás szempontjából, nem a krónikusan előforduló étvágytalanságról beszélek. Ha megnézi a természetben élő, tehát nem háziasított állatokat, betegség esetén náluk is a gyorsabb gyógyulás érdekében beáll az evéstől való spontán tartózkodás. Fontos tudni, inni, folyadékot fogyasztani ilyenkor is szükséges, pláne ha a láz miatt esetleg többet izzad valaki, de erre a sima egyszerű víz a legmegfelelőbb megoldás.

Nézzük mit ír még Viola: kisfia főleg szopizni szeretne. Ez teljesen rendben van. Étel, ital és még vigasz is jár (ölelés, testmeleg) annak, aki olyan szerencsés, hogy édesanyja 1 éves kora után is tud anyatejet biztosítani számára. Nem egészen értem a szárazat kíván mondatot, de ha Anyuka úgy látja, nincs semmi probléma az abonett adásával sem. A tehéntejjel viszont annál több, ezért nagyon helyes, hogy ezeket a tejtermékeket mellőzte Viola. A tehén teje a kistehén, magyarul boci etetésére alkalmas. Az embergyerek számára az anyja teje a megfelelő. Ezt régóta tudjuk. A legújabb kutatások, a tápszergyártók vizsgálatai nyomán számos olyan információ birtokába jutottunk, amik nagyon is arról szólnak, sok bajt okozhatunk a tehéntej adásával. Nem riogatni szeretnék, sem Önt, sem másokat csak inkább figyelemfelkeltés céljából leírnék néhány megszívlelendő információt.

Komoly vizsgálatokat végeztek, és megállapították, hogy nemcsak a csecsemőkorban (vagyis 1 éves korig) vannak fontos és betartandó táplálási ajánlások, hanem meg kell határozni a kisdedkor (1-3 éves korosztály) táplálásának alapelveit is. Olyan időszak ez, amit az erőteljes testi növekedés időszakának hívunk, aminek során elég megdöbbentő módon a gyermeki test szövetei mintegy 50%-kal bővülnek. Másrészt a kisdedkor a központi idegrendszer jelentős differenciálódásának az időszaka is, amikor az akár csak átmenetileg érvényesülő táplálási (nutriciós) elégtelenség potenciálisan későbbi problémák, vagy következmények oka lehet. Lényeges a folyadékszükséglet, az energiaigény, fontos a minőségi és mennyiségi fehérjeigény és itt meg is állnék egy szóra.

Ebben a korban a fenntartó fehérjeszükséglet mellett jelentős a növekedéshez szükséges fehérjeigény. A legújabb vizsgálatok azonban kimutatták hogy az ennél magasabb fehérjebevitel (ajánlott érték 1,2 g/testsúly kg./nap ) nem előnyös, mert az így táplált kisdedek később nagyobb arányban válhatnak túlsúlyossá. És itt kapcsolódunk vissza a tehéntejhez, aminek magas fehérjetartalma tehát árthat a kisgyereknek (3g/100 ml), így az ebből készült és persze kedvelt készítmények nem megfelelő összetételűek ebben a korban (pl. kakaó, madártej, karamellás tej). És akkor még nem beszéltünk a megfelelő szénhidrát, a jó összetételű zsír és ásványi anyagok, valamint nyomelemek fontosságáról.

Kedves Anyuka! Elkalandoztam a kérdésétől. Remélem majd módom lesz egy másik válasz keretein belül egyszer erről is részletesebben írni. A lényeg a kisdedkori mennyiségi és minőségi táplálékigény elég bonyolult dolog. A megfelelő étrend megtervezése, nemcsak betegséget követően, nem is olyan egyszerű feladat. Egyszerre kell elkerülni az ásványi anyagok és nyomelemek, valamint a vitaminok szükségesnél kisebb bevitelét, és az ebből fakadó rövidtávú veszélyeket, valamint a szükségletet meghaladó energia-és fehérjebevitel hosszú távú kockázatait.

Nézzen körbe a piacon. Vannak nagyon jó összetételű a kisdedek táplálását megkönnyítő élelmiszer készítmények. Érdemes beépíteni őket az étrendbe. Másrészről, megint csak egy nagy téma – remélem erre is sor kerül majd – az ételallergiák problémaköre. Úgy érzem ez most nem az az eset. Ételallergia esetén nem a néhány napos láz és hígabb széklet a vezető tünet. Ez inkább a fertőzésre jellemző. Most ennyi a válasz, de szívesen „mesélek” bármiről, amit kérdez, akár részletesen is az ételallergiákról.


Kulcsszó: , allergia, láz

 

Mi lehet a láz oka?

2012. április 2.  -  34.  cikk kinyitása

Kedves Doktornő!

Kisfiam 13 hónapos. Eddig nem volt komolyabb betegsége, de már háromszor is előfordult, hogy 1-1,5 napig láza volt, de ezen kívül semmilyen más tünetet nem mutatott, és másnapra el is múlt az egész. Úgy vettem észre, nem köthető fog kibújásához, se különlegesebb ételhez. Lehet valami ennek a hátterében?

Köszönöm válaszát

 

Kedves Anyuka!

A láz az egyik leggyakoribb ok, amivel a szülők felkeresik a gyermekorvost. Alig van olyan betegség, ami ne járna lázzal, vagy legalábbis hőemelkedéssel. A láz az esetek döntő többségében azt jelzi: a szervezetet valami kórokozó támadta meg, erre a támadásra reagál a szervezet hőmérséklet-emelkedéssel, ami éppen a támadók elpusztításában is segíthet. A láz a legáltalánosabb, leggyakoribb betegségi tünet. Csaknem minden betegségben jelentkezik, de egyikre sem jellemző, tehát nem tudunk általában az alapján betegségeket felismerni, hogy lázas a beteg (egy-két nagyon jellegzetes lázmenetet kivéve, amik egy bizonyos betegségre utalhatnak).

Megállapodás szerint a gyerekek normális hónaljban mért testhőmérséklete 36,5 C foktól 37 C fokig terjed. 37-38 C között hőemelkedésről, 38 C fölött lázról beszélünk. Végbélben és szájban mérve 0,5 fokkal többet mutat a hőmérő. Vagyis a perifériás (hónaljban mért) érték fél fokkal alacsonyabb, mint a centrális (a testüregben mért) hőmérséklet. Talán csak kiegészítésképpen 36 fok alatt hypothermiáról vagyis a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletről beszélünk.

Ha a gyerek beteg benyomását kelti, természetes hogy megmérjük a hőmérsékletét. Ha melegnek érezzük, akkor is hamar előkerül a lázmérő, és itt van az első nehézség. Tudom, bár nagyon kedvelem, lehet, hogy régimódi vagyok, a hagyományos higanyos hőmérő már nem trendi, nem is kapható. Nem nagyon értem, miért nem jut eszébe egy gyártónak legalább a formáját leutánozni ennek a hőmérőnek. Szép vállas kiképzésű, ami megakadályozza, hogy az egyébként izguló kezdő szülők túl mélyre vezessék fel a hőmérőt a baba popsijában. Ezek az új hajlítható végű és formatervezett modellek épp csak arra nem tökéletesek, amire használni kellene őket. Ráadásul valahogy alacsonyabb értékeket is mérnek, és szerintem pontatlanabbak, is mint a régiek voltak. Talán épp az elem kimerülése, vagy valami más technikai okból kifolyólag. Elnézést a kitérőért, de hátha ezen a fórumon keresztül eljut az üzenet a megfelelő helyre.

A testhőmérsékletet átmenetileg sok minden megemelheti. Jó azt is tudni, a hőmérséklet napszakonként is ingadozik, általában este 18 óra körül a legmagasabb és hajnali 4 órakor a legalacsonyabb. Rohangálás, erős izzadás vagy alváskor túl meleg öltöztetés átmenetileg megemelheti a testhőmérsékletet. Azt sem árt tudni, hogy az étkezések utáni emésztés is energiafelhasználással jár. Ez is okozhat testhőmérséklet emelkedést. Úgy gondolom, ha a hőmérő magasabb értéket mutat, érdemes félóra múlva újra mérni a hőmérsékletet. Ez természetesen nem a magas láz előfordulására vonatkozik, mert abban az esetben, ha a gyerek valóban lázas, haladéktalanul tenni kell valamit.

A test sokféle hatásra reagálhat lázzal. Gyulladások, bakteriális vagy vírusfertőzés, de megzavart vízháztartás, vagy túlöltöztetés is szerepelhet okként. Van olyan gyerek, aki igen hamar belázasodik, van olyan is, akinek súlyos betegségben sem megy fel nagyon magasra a láza. Ami még fontos információ: a láz magassága nincs összefüggésben a betegség súlyosságával, magyarul komoly betegség is előfordulhat hőemelkedés mellett, ellenben banális fertőzés is képes magas lázat okozni.

A láz általában a test harcának jele. A megnőtt hőmérséklettel az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, és a kórokozók szaporodása gátlódik. Érdemes láz esetén a gyerek pulzusát is megmérni. Ez jó információt ad a gyerek keringéséről, igaz nem árt a kornak megfelelő normálértékeket tudni ebben az esetben (Internet).

Kedves Anyuka! Nem tudom mekkora lázat mért, mit csinált, amikor kisfia lázas volt. Gyógyszeres lázcsillapítás, hűtőfürdő, hűtőpakolás a választható lehetőségek. Engedjen meg néhány gondolatot ezzel kapcsolatban is. A gyógyszerektől ne várjunk azonnali hatást. A láz mérséklődéséhez időre van szükség (10-30 percre), mert a gyógyszernek fel kell szívódnia, hatást kell kifejtenie a hőközpontra, és csak ezután mérséklődik a hőtermelés, illetve indul meg a hőleadás. A hűtőfürdő sokkal hamarabb és gyorsabban hat. Ott nincs szükség felszívódásra. A kúp hamarabb szívódik fel, mint a szájon át beadott gyógyszer. Rengeteg betegség okoz, okozhat lázat, felsorolásuk messze meghaladja egy ilyen válasz kereteit. Egyszerű meghűléstől komoly agyhártyagyulladásig nagyon széles a paletta. A fogzás nem betegség, ezért lázat sem okoz. Inkább úgy van, lázas állapotban hamarabb bújik ki egy fogacska a felpörgött anyagcsere miatt. A fogzás általában 7-8 hónapos korban indul és nagyjából 2 éves korig tart. Ha minden fog áttörése lázzal járna, minden kisgyerek állandóan lázas lenne.

Kedves Anyuka! Kérjen mindenképpen egy vizeletvizsgálatot kisfiánál. Leggyakrabban ebben a korban húgyúti fertőzés, elváltozás lehet az ismeretlen láz hátterében. Legvalószínűbben nincs semmi baj. Csupán magasabb hőfokon működik kisfia. A vizeletvizsgálat negatív eredménye kizárja a húgyúti fertőzés lehetőségét.


Kulcsszó: láz

 

Méhcsípés

2012. március 29.  -  33.  cikk kinyitása

Kedves Andrea!

Idén februárban családi házba költöztünk öt éves iker lányaimmal, Katával és Lénával. A gyerekek most a négy napos hétvégén végig a kertben játszhattak, ami csodálatos volt, csak egy dolog ijesztett meg. Már most tavasz elején rengeteg a bogár, pók stb. a kertben. Mi a teendő, ha a gyerekeket megcsípi valamelyik? Annyi ijesztő dolgot hallani méhcsípésről! Ön szerint kell védekezni a rovarcsípések ellen? És ha már megtörtént a baj, mi a teendő?

Válaszát előre is köszönöm!

Enikő

 

Kedves Enikő!

Már az, hogy ötéves ikerkislányai vannak szerintem csodálatos dolog. Mint írja az, hogy családi házba költözhettek ezekkel a kislányokkal tényleg sok örömet, és persze mint leveléből is kiderül aggodalmat okozhat. A kertben sok minden van, amivel egy lakásban élő lakótelepi kisgyerek nem is találkozik. Ezek természetesen olykor meg is csíphetik a gyerekeket. Nézzük meg hát együtt, mit is kell ezekről tudni, mi igaz és mi az, ami csak riogatás. Valójában az a lényeg, mi is a jó hozzáállás csípés, bogarak, rovarok esetén?

A legtöbb csípés, és ez azért elég megnyugtató, származzon bármilyen bogártól, csupán helyi gyulladást és fájdalmat okoz. Egyetlen méh szúrása csak akkor veszélyes, ha az illető túlérzékeny a méhméregre (ez szerencsére elég ritka) vagy ha rossz helyen történt a szúrás, pl: nyelv, nyelvcsap, garat, mert a gyorsan kifejlődő duzzanat fulladást okozhat. Jó viszont tudni, hogy egyszerre több (15-20) méhszúrás már veszélyes lehet. Az azonban nagyon ritkán fordul elő, hogy egy gyereket ilyen sok csípés érjen. A szúrás helye viszket, fájdalmas, erősen megduzzadhat, kipirul. Túlérzékenység esetén rosszullét, látási zavarok, fejfájás, hányinger, hányás, hidegrázás, elsápadás, ájulás jelentkezhet. Szerencsére ez is nagyon ritkán fordul elő, bárhogy is riogatják az embert a hírekben.

Mit is érdemes még megemlíteni? A méhek az egész világon elterjedtek, nagy csoportokban élnek, nem szúrnak, ha nem bántják őket. A darazsak is csak akkor bántják az embert, ha megzavarják őket. Ez persze nem segít rajtunk, hiszen két pici lány futkosás és kerti érdeklődés közben bizonyára nem vehető rá arra, hogy barátságosan viselkedjen a bogarakkal.
Nem mintha a gyerek bármilyen állatot nem fogadna szívesen, inkább az a baj, a méhek, darazsak, pókok nem tudják, hogy nem fenyegeti őket veszély, inkább csak a kíváncsiság az, ami miatt a gyerekek nagy érdeklődést tanúsítanak irántuk.

Kedves Anyuka! Nem akarom elviccelni a kérdést, mert tényleg van mit tenni, akár „egyszerű” csípésről, akár allergiáról legyen szó. Először is meg kell nyugtatni a gyereket. Ne mondjuk, hogy nem fáj, mert a szúrás igenis fájdalmat okoz. Tehát ne csapjuk be, szerintem semmikor se, főképp akkor ne, ha éppen megijedt valamitől, ha fájdalma van. Ha még bent van a fullánk, próbáljuk meg csipesszel letávolítani. Tegyünk ezt követően a fájdalom és a duzzanat csökkentése céljából ecetes vizes borogatást a csípés helyére. Méhcsípésre jó hatású a vízben feloldott szódabikarbóna-pép. Ha véletlenül szájban vagy torokban van a fullánk, azt is meg kell próbálni eltávolítani. Utána itassunk a gyerekkel hideg vizet, vagy ha már nagyobb, és megoldható, szopogasson jégkockát. Ilyenkor azonban általában gyors orvosi segítségre van szükség. Mint ahogyan az allergiás reakciónál is. A súlyos allergiás reakció anapylaxiás sokk néven ismert. Ez magas pulzusszám, hideg verítékezés, sápadt bőr, szapora légvétel és gyengeség formájában jelentkezik. Ebben az esetben a méhméreg az, ami az allergiás, toxikus reakciót okozza.

Csak érdekességként, de megemlíteném ismételt csípések esetén is létrejöhet anaphyaxiás reakció, de az sem ritka, hogy a gyakori csípések deszenzibilizálnak, (elmulasztják az érzékenységet) és a méhek szúrása ilyenkor lényeges reakciót nem okoz már (ez lehet az oka annak, hogy a méhészeknek nem lesz komoly bajuk). A méh és a darázs szúrásának helye látszik a bőrön. A méh fullánkja benne marad a bőrben a darázsé nem vagy csak ritkán. Azt olvastam valahol, a méh el is pusztul a szúráskor, a darazsak azonban tovább élnek (ez azért nem biztos, hogy így van).

Kedves Anyuka! Azt kérdezi mi a teendő? Beszéltünk már a megnyugtatásról, amit nem győzök hangsúlyozni. A fullánk eltávolításáról is volt szó. Ha van, érdemes beadni valamilyen allergia ellenes szert (antihisztamint) szájon át, helyileg pedig használhatunk például Fenistil gélt (nem receptköteles). A hideg borogatás is fontos! Rosszabbodó állapot, sok szúrás esetén azonban azonnali kórházi kezelés válhat szükségessé. Az allergia specifikus vizsgálatokkal bizonyítható. Veszélyeztetett egyént, akinek már volt súlyos rohama méhcsípés esetén, el kell látni készenléti dobozzal. Érdemes elgondolkozni azon is, hogy néhány aerosolos készítmény (pl: Irix) enyhíti a csípés tüneteit, ez sem árt, ha van otthon, vagy adott esetben vigyünk magunkkal szabadtéri programra, kirándulásra. Ha véletlenül mégis allergiás lenne a gyerek, jó lenne olyan karkötőt, láncot medállal viselnie, amibe bele van vésve, hogy tulajdonosa allergiás a rovarcsípésre, ezért csípés esetén azonnal orvosi kezelésre van szüksége.
Kedves Anyuka! Remélem nem ijesztettem meg! Jobb félni, mint megijedni, így szól a mondás. Ebben az esetben ezt nagyon is helyénvalónak érzem. Katának, Lénának és természetesen Önöknek is sok csípésmentes szép napot kívánok az új ház kertjében.


Kulcsszó: iker, allergia

 

Dr. Gyarmati Andrea könyvei megrendelhetők
 
Beszéljünk a betegségekről!

 

Beszéljünk az evésről!

 

Ajánljuk még a témában:

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekorvos a családban

 

Gyermekbetegségek természetes kezelése

 

Óvodások

 

Szülők könyve

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 

Gyerekek, óvodák, iskolák

 


Copyright © 2012 Saxum Kiadó Kft., tel/fax: 36-1-237-0659